Ha a Fidesz rángat le a lépcsőn, nem történt semmi, értem?

2017. október 14. 10:59 2017. okt. 14. 10:59

Szabó László Fideszt-tag hónapokkal ezelőtt rángatta le a lépcsőn a 444.hu tudósítóját. Ugye kitalálja, mire jutott a rendőrség az ügyben?

Nem is csinálunk most mást, csak rengeteg szekunder szégyennel és elkeseredett dühvel ide másoljuk Halász Júlia bejegyzését:

Már több hónapja, hogy Szabó László 11. kerületi Fidesz-tag lerángatott a lépcsőn, elvette a telefonom és fotókat törölt róla, mindössze azért, mert nem bírta elviselni, hogy egy olyan újságnak dolgozom, amit nem a kormány irányít.

Azóta mindent megtettem, hogy információkkal segítsem a rendőrség munkáját, többször tettem vallomást, bizonyítékokra hívtam fel a figyelmüket, majdnem két hétig vizsgálták a mobilom, a szerkesztőség segítségével mi azonosítottuk be azt is, hogy egyáltalán ki az, aki rámtámadt.

Ezután kitartóan érdeklődtem, hogy áll a nyomozás, de mindig lepattintottak.

Tegnap kaptam egy levelet a rendőrségtől, amiben közlik, hogy megszüntetik a nyomozást, mivel “nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése és az eljárás folytatásától sem várható eredmény”.

S

zabót hosszasan mentegeti a határozat: szervező is volt, meg amúgy is csak a “karomat érintve kísért”, és tulajdonképpen önként mentem vele. De hogy miért mentem volna bárhova is, miközben a kameraállványom még a teremben volt és miért volt olyan fontos, hogy kirakjon az épületből, tehát azt, hogy mi is történt valójában, úgy tűnik, egyáltalán nem vizsgálták. Mintha fel sem merült volna az a teljesen nyilvánvaló kérdés, hogy mégis hogyan került a telefonom Szabóhoz, ha az ő “magatartása nem tekinthető támadó jellegűnek”. Én adtam volna a kezébe?

A megszüntető határozatot olvasva olyan érzésem volt, mintha nagyon óvatosan választották volna meg, hogy mivel foglalkoztak egyáltalán a nyomozás alatt.

Vajon a rendőrség bekérte-e azt a közel másfél órányi felvételt, amit a Fidesz saját stábja készített a fórum alatt és amiből nem csak az derülne ki, hogy nem provokáltam senkit semmivel, de talán az is hallatszódna, hogy a folyosón kiabálom, “segítség, valaki hívjon rendőrt”. (Az is érdekel, hogy hogyan reagált a teremben ülő két miniszter, amikor hallották, hogy egy nő segítségért kiabál. Mert segíteni nem jutott eszükbe.) Vajon Szabó társának a telefonját is vizsgálták-e hetekig, mint az enyémet? Az ő nevét szintén tőlünk tudja a rendőrség és a legelső tanuvallomásomban is szerepelt, még azelőtt, hogy kiszivárogtatott néhány manipulatív másodpercet, abból a felvételből, amin az épület előtt körbeállnak, én pedig percekig azt ismételgetem, hogy adják vissza a mobilom és hívjanak rendőrt. A vágatlan verziót azóta se közölte le egyik propagandaoldal se.

Ha azon a délutánon hagynak forgatni, közel se tudtam volna olyan érzékletesen bemutatni ennek a rendszernek a kártékonyságát, mint azzal, amit most csinálnak velem. Ennek az első állomása ez az elmismásolt nyomozás, aminek a hiányosságairól részletesen is be fogok számolni, amint sikerül betekintenünk az iratokba.