Szinte már dodonai feleletet adott a Fidesz, illetve hát az Emberi Erőforrások Minisztériuma arra a hírre, miszerint egy tervezetben arról olvasni, hogy a tárca szűkítené az ételosztásokat, és kizárná ebből a civil és ellenzéki pártszereplőket. A minisztérium szerint ugyanis nemhogy szűkül, de bővül az ételosztás, bár arról nem írtak, hogy ezt kik is végezhetik.

Az elgondolás nagy felháborodást keltett, főképp azért, mert egyre több helyről hallani ezek ellehetetlenítéséről (van olyan szervezet a sajtóhírek szerint, amely több hónapja kilincsel közterületi engedélyért, de nem kap), vagy pedig fizetőssé tételéről (Debrecenben 35 forint/négyzetméter az ára egy ételosztásnak). Pécsen sem örültek neki, ahogy ezt cikkünkben olvashatják.

A látható felháborodás miatt a minisztérium kiadott egy közleményt, mely szerint tévesek a hírek - mint általában minden, amit nem a Fidesz boszorkánykonyhájában főznek ki -, és nemhogy szűkítik, de bővíteni fogják az ételosztás anyagi feltételeit.

Ezután "korábban nem látott mértékű, 34 milliárd forintos új forrás áll rendelkezésre a rászorulókat támogató programban, hogy hajléktalanok, idősek, megváltozott munkaképességűek és nehéz helyzetű kisgyermekes családosok kapjanak ételcsomagokat."

A közlemény szerint tavaly december óta fut egy 4 milliárdos program, amely segítségével négy éven keresztül kaphat négyezer hajléktalan napi egyszeri meleg ételt.

"Ezen kívül a hajléktalanok az országban összesen ma már 86 helyen biztosított népkonyhai szolgáltatást is igénybe vehetik. 2016-ban a népkonyhákon naponta átlagosan több mint 85 000 adag ételt osztottak ki" - olvasható a minisztériumi kommünikében.

A közleményben leírták azt is, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar megyében indult el egy program, amelyben rászorulók kapnak tartós élelmiszert és higiéniés felszereléseket tartalmazó csomagokat, de év végéig ezt kiterjesztik minden hátrányos helyzetű járásra, és "legalább 12 ezer rászorulón" segítenek ezzel.

Létminimum alatt

A közleménnyel két nagyobb probléma akad "csak".

Ahogy ezt már a cikk elején is jeleztük, sehol sem térnek ki arra, hogy a politikai és civilszervezetek számára tényleg tiltott lesz-e az ételosztás - pedig ez a fontos ebben kérdésben.

Kettő: ugyan a Központi Statisztikai Hivatal 2015-ben leállította a létminimum számítását, dr. Havasi Éva szociológus, a KSH nyugdíjas statisztikai főtanácsadója kiszámolta, hogy is áll a helyzet.

Ő az elérhető adatok alapján arra jutott a Magyar Narancs cikke szerint, hogy 2016-ban a magyar népesség 37,3 százaléka élhetett a létminimum alatt.

A Policy Agenda is végzett mérést ebben a témában, ők 36 százalékra jutottak - vagyis a magyar lakosság több mint egyharmada élt tavaly "tisztes szegénységben" (Rétvári Bence KDNP-s honatya szavai), de inkább "cifra nyomorúságban".

Ebbe a csoportba a mélyszegénységben élők, hajléktalanok, halmozottan hátrányos helyzetűek, lakásszegénységben élők, időskori elszegényedők ugyanúgy beletartoznak, mint a hó közepétől fillérekből varázslók, általában nekik jelent segítséget egy-egy ételosztás. Azonban ezeket jobbára városokban szervezik, vidéken, falun, tanyakörzetben csak a szociális munkások és gondnokok erőfeszítésén múlik leginkább, hogy mindenkinek jusson valami.

Vagyis bármennyire is megsüvegelendő lenne a kormány bővítési ígérete, sajnos a valós igényekhez mérten a fasorban sincsenek. Ha pedig ehhez képest tényleg szűkítik azon szervezetek körét, akik ételt oszthatnak, akkor a magyar társadalom elég jelentős része megérezheti a hatást.