Nem árulja el 10 évig a Posta Tóth Bertalannak, mire kapta az állami pluszpénzt

2017. december 8. 08:45 2017. dec. 8. 08:45

Negyedjére válaszolt csak a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Tóth Bertalan MSZP-s frakcióvezetőnek, hogy mennyi adóforinttal támogatták a Magyar Postát 2016-ban a "méltánytalan többletterhének" megtérítésére. Végül kiderült, 4,5 milliárd forintot kapott pluszban a posta, de hogy mire föl, azt az állami cég 10 évig nem hajlandó elárulni. Per lehet belőle.

Negyedjére sikerült csak válaszolnia a minisztériumnak

Többször kérdezte meg a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot már Tóth Bertalan MSZP-s frakcióvezető, hogy tulajdonképpen mekkora állami támogatást is adtak pluszban a Magyar Postának 2016-ban, ám az első három alkalommal nem annyira sikerült a válaszadás a minisztériumnak az országgyűlési képviselő felé.

Tóth Bertalan leginkább azért volt kíváncsi erre, mert az összeget a posta pontos elszámolás után, utólag kapja meg (évek óta), vagyis a 2016-os évre szóló plusz állami támogatás a 2017-es költségvetést terhelte.

A 168 óra cikke szerint végül a negyedik írásban benyújtott kérdés után, mivel addigra elfogytak a kifogások, a minisztérium annyit közölt a frakcióvezetővel, hogy az Európai Unió szabályait szem előtt tartva a Magyar Posta a maximálisan igényelhető 15 millió eurót (4,5 milliárd forintot) kért az "egyetemes postai szolgáltatás méltánytalan többletterhének megtérítésének" kompenzációjára.

A cikk szerint az egyetemes postaszolgáltatásokba a 2 kiló alatti levelek elszállítása mellett a hivatalos iratok, a nyomtatványok, a címzett reklámküldemények és a 20 kilogramm alatti csomagok felvétele és kézbesítése tartozik bele.

Ebbe a körbe tartozik ugyanakkor a kormánytól érkező nemzeti konzultációs ívek kiszórása, vagy a nyugdíjasoknak szánt Erzsébet-utalványok kikézbesítése is. A 168 óra cikke szerint azonban az egyetemes postaszolgáltatásokat hatóságilag szabott áron hajtja végre a Posta, az árak viszont gyakran az önköltséget sem adják ki, ezért - is - van szüksége a minden évben érkező állami plusztámogatásra, amit a központi költségvetésből, vagyis az adófizetők pénzéből áll a kormány.

A cikk szerint a Magyar Posta "2013-ban 4,7, 2014-ben 5, 2015-ben 3,68, 2016-ban pedig 4,5 milliárd forintot kért" pluszban.

Tóth Bertalan kérdésére egyébként Fónagy János, a fejlesztési minisztérium államtitkára válaszolt, aki nem átallotta a pluszpénz kérését a szocialistákra fogni. A 168 óra cikke szerint a szocialista kormányzás alatt a Posta milliárdos osztalékot tudott adni évente a magyar államnak - ez a gyakorlat 2010 óta elhalt.

"Az NFM államtitkára szerint az egyetemes postai szolgáltatások iránti igény folyamatosan csökken, ám a posta hozzájuk kapcsolódó költségei nem lettek alacsonyabbak. Ez azt üzeni, hogy romlott a társaság hatékonysága, de Fónagy János szerint inkább arról van szó, hogy az ügyfelek igénylik a modernizációt, a szolgáltatások szélesebb körű elérhetőségét, vagyis beruházásokra van szükség. Emellett elkerülhetetlen volt a pénzforgalmi és pénzügyi szolgáltatások digitalizációja is. Fónagy János szerint a fejlesztéseket a szocialistáknak kellett volna elvégeztetniük, mivel azonban nem tették, a Fidesz-kormány kénytelen helyettük lépni az adófizetők pénzéből.

A pénzforgalmi szolgáltatások a jogszabályok szerint azonban nem tartoznak az egyetemes szolgáltatások körébe, tehát erre nem kaphat kompenzációt a posta, vagyis a 15 millió euróból egy eurócentet sem költhet erre. Hogy mire ment el az állami támogatás, egyelőre nem tudni" - olvasható a cikkben.

10 évre titkos, hogy mire költik a pénzt

Tóth Bertalan egyébként közérdekű adatigényléssel fordult a Postához, hogy mi alapján és mire is költötték a 15 millió eurós plusztámogatást, de azt a választ kapta, hogy mivel a Posta "közfeladatot ellátó szerv, a döntéseit megalapozó adatok a keletkezésétől számított tíz évig nem nyilvánosak." A 168 óra úgy tudja, Tóth Bertalan pert fog indítani a Magyar Posta ellen, mivel közpénzek felhasználásáról van szó.

A karácsonyi időszak nem barátja a Postának

A Posta egyébként az idei évben - tekintettel arra, hogy tavaly csúfosan elbuktak a megnövekedett karácsonyi forgalommal szemben folytatott harcban - már október elején arra figyelmeztetett mindenkit, hogy aki külföldről rendel csomagot karácsonyi ajándék gyanánt, az jobb, ha mindezt már abban a hónapban megteszi. Nemrég pedig a céges ügyfeleknél vezetett be napi csomagfeladási limitet, hogy ne ússzon el a feladott küldeményekkel.

Az állami cég novemberben még nagyjából félezer fős létszámhiánnyal küzdöttek amúgy.