Egyre többen hagyják el a várost

Nincs nagyon jövőkép Szigetváron, és a helyi munkalehetőségekben sem tobzódik a baranyai város, a legnagyobb problémának a településen élők a fiatalok és a képzettebb munkaerő elvándorlását látják.

A Népszava cikke szerint a 10 és félezres lakosságszámú városból 350-400 főre tehető az, aki már külföldön dolgozik, "ami az aktív korúaknak ugyan csak a 7-8 százaléka, a huszonéveseknek viszont már a harmada."

A lap megkérdezte a szigetvári polgármestert, ő hogy látja a dolgokat.

Vass Péter független polgármester szerint "az alapszakmák gyakorlóiból van elemi hiány a városban, s ha jönne egy befektető, és esztergályost, lakatost, autószerelőt, kőművest, ácsot, asztalost, buszsofőrt, pincért, informatikust vagy mérnököt keresne, hiába tenné."

A polgármester úgy látja, az elvándorlás okai már a rendszerváltás után megteremtődtek, mivel akkor a városban 20-25, míg a környező falvakban 50-80 százalékos lett a munkanélküliség. Maga az elvándorlás azonban az utóbbi években gyorsult fel Vass szerint, mivel az országban is kilátástalan lett a helyzet.

Hivatali vesztegetési ügy és százmilliós tartozások a Fidesz-éra után

Szigetváron a 2014-es önkormányzati választáson tarolt az ellenzék, a nyolc egyéni képviselői helyből hetet a Szigetvári Emberekért Egyesület (SZEE) emberei szereztek meg.

A fideszes volt városvezető Kolovics János 2016-ban harmadrendű vádlott lett egy hivatali vesztegetési ügyben. (A fideszes vezetés zűrös ügyeiről itt olvashatnak bővebben.)

A fideszes vezetés alatt 460 milliós tartozás keletkezett, ennek törlesztésére a kormánytól a mostani vezetés négy részletben 370 millió forintot kapott, ám közben az is kiderült, hogy pluszban még egy 170 milliós tartozást is ki kell fizetnie Szigetvárnak a 2010-14 közti Fidesz-éra után.

Mindezek mellett a Népszava cikke szerint az egyik szigetvári önkormányzati cégnél is összejött egy 400 millió forintos tartozás (a város évi 2,3 milliárdból gazdálkodik), amit a mostani polgármester többszöri kérésére sem vállalt át az állam (holott más önkormányzatoknál ezt megtette). 2016 végén már úgy tűnt, csődbe fog menni a város, ugyanis hiába kértek többször is rendkívüli támogatást a kormánytól, az alig adott pénzt.

A nehéz anyagi helyzet miatt a mostani vezetés spórolni kezdett, így például lecserélte azt a vállalkozást, amely 2014-ig havi egymillióért javította az önkormányzati számítógépeket (a választás után havi 600 ezerrel is beérték volna) egy olyanra, amely ezt a munkát 72 ezer forintért elvégzi.

Az előző jegyzőhöz képest a mostani bérén is ötmilliót spóroltak meg évente, mint ahogy a helyi vízmű vezetőjénél is. Egy fideszes politikus vállalkozásától is megváltak, amely 2014-ig havi 1,2 millióért adott kommunikációs tanácsokat az önkormányzatnak - olvasható a cikkben.

Pályázatok: csak a Fidesz

Vass Péter arról is beszélt a Népszavának, hogy az első évben nyolc fejlesztési pályázatot is beadtak, ebből ötöt az önkormányzat dolgozott ki, hármat pedig a fideszes vezetésű megyei önkormányzat által javasolt csapat. Utóbbi pályázatok nyertek, az előbbiek nem.

Értettem belőle (...). Azóta csakis a megye segítségével pályázunk. Hisz ők nyilván sokkal jobban értenek hozzá. Kérnek ugyan négy vagy öt százaléknyi munkadíjat, de nem érdekes, ha így kell ezt csinálni, hát így kell. A lényeg, hogy velük mindig nyerünk. Három év alatt 6,5 milliárdot

- mondta el a polgármester a lapnak.

Az idegenforgalom fejlesztése önmagában nem menti meg Szigetvárt

A uniós pénzekből utakat és közlekedési csomópontokat korszerűsítenek, óvodákat újítanak fel, új orvosi rendelők és a gyógyfürdő mellé új rekreációs ház épül. 2016-ban a Zrínyi-emlékév miatt 580 milliós támogatást kaptak a vár rendbetételére, amit az elkövetkező másfél évben még folytathatnak további 700 millióból. (Bár ott is akadtak érdekes dolgok.)

A szigetvári vár és a török-kori emlékek (köztük Szulejmán szultán sírkomplexuma és egy egykori zarándoktelepülés), valamint a gyógyfürdő az, ami turisztikailag is vonzó lehet, ehhez viszont már magánbefektetős beruházások (a fürdő milliárdos fejlesztése és legalább egy négycsillagos hotel) kellenének a cikk szerint.

Szulejmán egyébként is jó hívószó, ha a sírkomplexumnál felépülne egy kiállítóhely, azzal a szigetváriak számítása szerint akár évi 25-30 ezer török turistát is be lehetne vonzani, mivel a szultán kultusza elég nagy Törökországban. Tervek vannak is erre már egy ideje, de a cikk szerint legalább 4-5 év ezek megvalósítása - mint ahogy az is, hogy az M60-as gyorsforgalmi út a városig elérjen.

Az idegenforgalom fejlesztése mellett azonban a szigetváriak szerint leginkább olyan ipari vállalkozásokra lenne szükség, amely a magyar bérek átlagát fizetné.

Csakhogy ehhez képzett munkaerő is kellene, amely már elvándorolt a városból, és nem valószínű, hogy vissza is jön.

Vass Péter polgármester szerint ma Szigetváron 400 állástalan van, legtöbbjüknek a közmunka ad megélhetést, ám ők egy piaci alapú cég elvárásainak nemigen tudnának megfelelni.

Varga Zoltán, a Szigetvári Emberekért Egyesület vezetője a Népszavának arról beszélt, hogy a város és környezete csak akkor tudna kilépni a mostani helyzetéből, ha a régió fejlesztésére kormányokon átívelő országos fejlesztési program készülne, de olyan, ami tényleg a térség lakosságát szolgálja. Ilyen program készülődéséről egyelőre azonban nem tud Varga.

De legalább lesz lőtér a városban, mert az fontos.