Nem fénylik túlságosan a Ledina Kft. (már egy ideje Ledina Épületkerámia Kft.) sorsa mostanában, a Népszava cikke szerint a 2016-ban a pécsi önkormányzat által a Zsolnay Porcelánmanufaktúra ellen gründolt cég eléggé sok gonddal küszködik.

A lap szerint a cég 2016-ban hathavi működés után 28 ezer forintos árbevételt tudott felmutatni, bár termelés akkortájt nem nagyon folyt, így év végére a 120 főt foglalkoztató cégnél összejött 160 millió forintnyi veszteség, ami miatt 2016 végére 185 milliós hitele volt a cégnek.

A Népszavának nyilatkozott a mostani ügyvezető, Zentai István (aki a tavalyi vizes világbajnokság műszaki igazgatója volt). Zentai a cégjegyzék adatai szerint 2017. szeptember közepe óta ügyvezető a cégnél, a kinevezés 2020 szeptember közepéig szól. Az ügyvezető szerint is nehéz helyzetben van a cég, ám ő bizakodik, tavaly év végén beindult a Ledina-termékek árusítása, bár a kft. így is veszteséges maradt, az árbevétel 100 millió forint alatt maradt.

Ráadásul az e-cégjegyzék adatai szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal tavaly március óta végrehajtást indított a cég ellen, a bejegyzés pedig azóta sem került le a cég oldaláról. A Népszava cikke szerint több tízmilliót követel a NAV a cégtől elmaradt bérterhek miatt, a cégnél most azon dolgoznak, hogy átütemezhessék a visszafizetéseket.

"A Ledinának az év elején 90 dolgozója volt, ám ennél kevesebb embert tud eltartani a kft. várható termelése, ezért 15-20 alkalmazottat el kell bocsátaniuk. Ugyanakkor Zentai szerint van egy olyan – megnevezni nem kívánt – befektetői kör, ami hajlandó pénzt áldozni a Ledinára, és az igazgató reményt lát arra, hogy néhány éven belül a kft. nyereséges cégként működik" - olvasható a cikkben.

Angol cég a háttérben

A Ledina Épületkerámia Kft-ben az angliai bejegyzésű China Rose Ltd. a tulajdonos, ami mögött Aszódi Zoltán üzletember állt még tavaly, bár az angliai cégregiszter adatai szerint már nem ő a cég igazgatója, hanem egy bizonyos Mr. István Zentai.

Aszódiról még a Népszava írt 2008-as cikkében, hogy úgy volt az Egyesült Arab Emírségek tiszteletbeli konzulja, hogy arról a Külügyminisztérium nem tudott (jó eséllyel az Emírségek sem). A 444 cikke szerint pedig egy elég kétes hírű felsőoktatási intézményben szerzett anno fokozatot.

A Ledina Épületkerámia címén (Pécs, Nagy-berki út 8/3) van bejegyezve a Pécsi Épületkerámia Kft., amely ugyancsak a Ledina-sztoriból nőtte ki magát. (A Ledina Kft. mögött álló egyik tulajdonos cég - Bally Holding Trust Kft. - lett átnevezve tavaly.)

A Pécsi Kerámia Kft-ben is Zentai István az ügyvezető, és ugyanúgy a China Rose Ltd. áll mögötte tulajdonosként.

A Pécsi STOP úgy tudja, a társaság - amely eredetileg egy pécsi önkormányzati cég által nyújtott kölcsönből született -, hosszú, hányatott sorsa a Szabó Iván-féle struktúrában Londonban ért véget. Az ott bejegyzett társaságokat magyar, immár a baranyai Fidesztől és egykori sztárügyvédjüktől független üzleti körök vették meg. Ezzel véget az az időszak is, amelyben a hírek szerint mintegy száz ember hónapokig munka nélkül vette fel a fizetését.

Mindent vitt a Zsolnay

A Népszava cikke szerint a Zsolnay Porcelánmanufaktúra tulajdonosa, Bachar Najari ráadásul jól is jött ki a történetből: kifizette a 300 milliós adósságot, és így 300 millió forint értékű belvárosi ingatlancsomag szállt rá. Bár ez ügyben még folyik egy per, a Népszava szerint eléggé jól látható, hogy Najari fog győztesen kijönni belőle.

(A tartozások döntő része még az ő tulajdonossá válása előtt keletkeztek a cégnél, és bár ígéretet kapott rá az akkor még baráti pécsi városvezetéstől, hogy közbenjárnak azok eltörlése miatt, ez végül nem jött be).

Ráadásul a cikk szerint az átcsábított dolgozók ügye is az önkormányzat feje fölött lóg. Mint ismert, a Ledina megalapításával 110 munkavállalót hívott át az önkormányzat az új cégbe a Zsolnaytól, és Páva Zsolt, valamint Szabó Iván, a város ügyvédje ígéretet tettek arra, hogy ha a dolgozókat veszteség éri, azért az önkormányzat jótáll.

"A Zsolnay beperelte volt dolgozóit, a bíróság első fokon jogtalannak ítélte a távozók rendkívüli felmondását, ezért 30 milliós kártérítés jár a – csoportos kilépés miatt leállni kényszerülő - porcelánmanufaktúrának. Ha ez a verdikt jogerőre emelkedik, akkor a Zsolnaytól elcsalt, alacsony jövedelmű a dolgozók 150-300 ezer forint kártérítést kell fizessenek volt cégüknek.

A város legálisan nem vállalhatja át ezt a terhet, mert aki ezt a döntést meghozza, az hűtlen kezelést követ el, hiszen milyen jogcímen lenne kifizethető ez a pénz" - olvasható a cikkben.

A Népszava szerint arról, hogy ki és hogyan fogja állni a cechet, arról a városvezetőket nem lehet megkérdezni, ők azzal pattintják le a felelősséget, hogy az önkormányzat már eladta a céget. Csakhogy a kötelezettség még akkor keletkezett, amikor az önkormányzat volt a tulajdonos az új cégben.