Miattunk nyafog Csizi, pedig maga miatt kéne

„Másrészt a város elleni hangulatkeltés nagyon komoly károkat is okozhat, hiszen egy-egy befektető nemcsak a város adottságait, hanem az itteni viszonyokat teljeskörűen értékelve dönt arról, hogy megtelepedik-e vagy sem. Ha azt látja, hogy az ellenzék és annak a szerepét átvevő blogok azt harsogják hazug módon, hogy nincs semmilyen beruházás Pécsen, itt minden rossz, akkor más várost keresnek.”

Ezt találta mondani Csizi Péter a minap a városi portálon Hoppál Péterrel közösen készített, afféle kampánymotorberúgó interjújában.

Hogy segítsünk kicsit: a Pécsi STOP bejegyzett sajtótermék, majd nyolc évig az egyetlen ellenzéki hírportál voltunk széles e városban, meg azon is túl, de ha valami jó igényesen le van blogozva, akkor az egyszeri olvasó szemében kicsit butácskább, kicsi jólvanpistikeüljéllebb látszatot kelt. Pedig bitang jó blogok is vannak ám, de ez most mindegy.

Ám ettől még megtisztelő, hogy olyan nagyra tartja a képviselő úr a munkánkat, hogy megemlékezzen róla, ha név nélkül is, az önkormányzat temérdek közpénzből fenntartott, hát, izé, sajtótermékében. Ezek szerint a mi elmúltnyócévünk nem telt el nyom nélkül.

Ugyanakkor, bár musztángként vágtató becsvágyunk újra és újra szerénységünk keményfából ácsolt kerítésének rontva próbál kiszabadulni és nyargalni a hirtelen jött elismerés dús füvű legelőjén, vissza kell utasítsuk a nekünk tulajdonított hatalmat.

Mi ugyanis bő nyolc éve nem csinálunk mást, mint megírjuk, ami a városban történik. Ha ez elriasztja a befektetőket, az nem a mi hibánk, hanem az emiatt csendben sírdogáló Csizi Péteré és a város többi uráé.

Nem mi küldtünk egy azóta levitézlett ügyvédet és húsz kopaszt, hogy foglalják el a vízművet úgy, ahogy azt tőlünk keletre sem csinálnák meg.

Nem mi jártunk el hasonlóképp a tömegközlekedési céggel.

Nem mi bíztuk az egyik körzetet egy korábban sikkasztásért elítélt képviselőre, akinek a neve azóta tízszer annyit pörgött a médiában, mint ahány önkormányzati ülésen megjelent.

Nem mi emeltük meg brutálisan az adókat 2012-ben, aztán most megint, nagyot emelve a város gazdasági vonzerején.

Nem mi dobtuk fel a Zsolnayt és jó pár értékes városi ingatlant a politika rulettasztalára több mint 110 dolgozó sorsával együtt.

Nem a mi cégünk vette meg a használt buszokat 600-900-1000 millió forinttal drágábban.

Nem mi vettünk fel milliárdos hitelt, hogy Orbán veje kereshessen a pécsi közhomályosításon.

Nem mi zálogosítottuk el a Kodály Központot a 7,5 milliárdos költségvetési hiány miatt érkezett állami támogatás fejében.

Mi csak megírtuk. És ezután is meg fogjuk, mert ez a dolgunk, amit nem vettünk át senkitől, és tőlünk sem veszi át senki.