Mohács: Soros! - avagy jobb későn, mint soha
A Duna-parti Fidesz-fellegvár úgy szállt be a sorosozásba, mint Pistike, aki lekéste az első órát, de a következő énekórára félig betűrt tesicuccban esik be a saját cipőfűzőjén keresztül. Újabb bizonyíték, hogy Mohács holdtölténként csak egyszer találkozik a valóság többi részével.
Röviden:
Na és mit talált ki Mohács narancsos önkormányzata két hónappal Szita felhívása és valamivel a sorosozás félhivatalos búcsúztatása után?
Jó, hát már lelőttük a poént. Azt találták ki, hogy:
Soros! Többek között arra szólította fel a húszezres város vezetése Szekó Józseffel az élen, hogy „Soros György urat, hogy hagyjon fel a különböző politikai berendezkedésű országok - így hazánk - destabilizálásával.”
Ha már a telet sem űzték el rendesen a busók, legalább Soros György égesse el szipogva a kandalló előtt térdelve a destabilizációs terveit, nem igaz?
A mohácsi valóság valahogy kicsit más. Ez az a város, ahol Bánki Erik arról beszélhet élőben, emberek előtt, hogy kiéhezteti Brüsszel. Ja, és nem röhögik körbe, és focis múltját sem kell bevetnie, hogy lejusson a pódiumról.