A jelöltek megtöltenék Vajszlót

Az ország 106 egyéni választókerületében 1719 jelöltet vettek nyilvántartásba a választási bizottságok péntek éjfélig - derül ki a Nemzeti Választási Iroda (NVI) szombat délelőtti adataiból. Négy évvel ezelőtt 1706 jelöltet vettek nyilvántartásba.

A jelöltek nyilvántartásba vételéről szóló határozatok közül az utolsókat pénteken hozták meg a választási bizottságok, így a döntések még nem emelkedtek jogerőre. Az NVI adatai szerint 3009 jelölt van bejelentve, közülük 88 független, a többit összesen 75 jelölőszervezet állította.

A választási bizottságoknak péntek éjfélig kellett dönteniük a jelöltek nyilvántartásba vételéről. A bizottságok által nyilvántartásba vett 1719 jelölt közül 45 független, a többit 65 jelölőszervezet állította. A választástól már visszalépett 3 független jelölt, valamint 40 párt 62 jelöltje. Mind a 106 egyéni választókerületben van nyilvántartásba vett jelöltje a Fidesz-KDNP-nek, a Jobbiknak és az LMP-nek. A Momentum Mozgalomnak 94, az Összefogás Pártnak 65, az MSZP-Párbeszédnek 58, a Magyar Igazság és Élet Pártjának 58, a Magyar Munkáspártnak 57, a DK-nak 46 nyilvántartásba vett jelöltje van.

Huszonhétnél több egyéni jelöltjét vették nyilvántartásba a Családok Pártjának (49), a Kell az Összefogás Pártnak (48), a Magyarországi Cigánypártnak (47), az Együttnek (45), a Szegény Emberek Magyarországért Pártnak (44), a Közös Nevező 2018-nak (42), a Magyarországon Élő Dolgozó és Tanuló Emberek Pártjának (40), az Európai Roma Keresztények Jobblétéért Demokratikus Pártnak (36), az Iránytű Pártnak (39), a Magyar Kétfarkú Kutya Pártnak (39), a Sportos és Egészséges Magyarországért Pártnak (38), a Rend és Elszámoltatás Pártnak (32), a Tenni Akarás Mozgalomnak (28) és a Net Pártnak (27).

A választási bizottságok mintegy 1200 jelölt nyilvántartásba vételét utasították el, mert nem teljesítették a nyilvántartásba vétel törvényi feltételeit. A jogorvoslatok még nem zárultak le, így várhatóan a nyilvántartásba vett jelöltek végső száma még változni fog, ahogyan a visszalépések miatt is csökkenhet a számuk.

Az országgyűlési választáson csak azok indulhatnak jelöltként, akiknek a hétfő délutáni határidőig sikerült összegyűjteniük 500 érvényes ajánlást az ajánlóíveken, azokat leadták a választási bizottságnál és a testületek az ajánlások ellenőrzése után a jelöltet hivatalosan nyilvántartásba vették.

Az országgyűlési választásra 40 pártlistát jelentettek be a keddi határidőig. Országos listát az a párt állíthatott, amely a fővárosban és 9 megyében összesen 27 egyéni választókerületi jelöltet tudott állítani. A bejelentés bizalmi elvre épült, vagyis, nem volt feltétele, hogy a bejelentett jelölteket már jogerősen nyilvántartásba vegyék. A bejelentett pártlisták közül az NVB már visszautasított tíz pártlistát, mert nem teljesítették a listaállítás feltételét, vagyis vagy nem volt meg a 27 jelölt, vagy nem teljesítették a területi előírást. Az NVB ugyanakkor 18 pártlistát már nyilvántartásba vett, 12-ről pedig szombat éjfélig kell döntést hoznia.

A listák száma a nyilvántartásba vételeket követően még tovább csökkenhet, az NVB ugyanis törölni fogja azokat a nyilvántartásba vett listákat, ahol egy vagy több jelölt kiesése miatt a jelöltek száma a szavazás megkezdéséig bármikor nem éri el a törvényben foglalt minimumot.

Nézze meg, kit is ajánlhatott a tudta nélkül

A választópolgárok egészen július elejéig kérhetnek tájékoztatást a választási irodáktól, mely jelölt ívén szerepel az ajánlásuk.

Az április 8-ai országgyűlési választásra hétfő délután 4 óráig lehetett jelöltet ajánlani. A választási irodáknak három napjuk van az ajánlások ellenőrzésére, a választási bizottságok ezt követően döntenek a jelöltek nyilvántartásba vételéről.

A választási irodák az ajánlások ellenőrzésekor rögzítik a választási informatikai rendszerben, hogy a választópolgár ajánlott-e jelöltet, és ha igen, melyiket; erre azért van szükség, mert egy választópolgár ugyan választókerületének több jelöltjét is ajánlhatja, de egy jelöltet csak egyszer. Így kérésre az irodák meg tudják mondani, hogy a választópolgár adatai melyik jelölt ellenőrzött ajánlásai között szerepelnek.

A választópolgárok a lakóhelyük szerinti egyéni választókerületi választási iroda vezetőjétől, a jegyzőtől kérhetik a tájékoztatást. Azonban a választási iroda az ajánlóíveken szereplő személyes adatok közül az érintett kérelmére csak azokról köteles tájékoztatást adni, amelyeket ellenőrzött. Az irodák ugyanis csak addig folytatják a tételes ellenőrzést, amíg az érvényes ajánlások száma eléri a jelöltséghez szükséges számot.

Az Országgyűlés 2014 nyarán módosította a választási eljárási törvényt, és teremtett lehetőséget arra, hogy a választópolgárok tájékoztatást kérhessenek arról, hogy a leellenőrzött ajánlások között szerepelt-e olyan, amely az adataikat tartalmazza.

Az ajánlóíveket az illetékes választási irodának a szavazást követő 90. nap utáni munkanapon - július 9-én - kell megsemmisítenie, eddig lehet tájékoztatást kérni az irodától. Amennyiben felmerül az ajánlással visszaélés lehetősége, a választópolgár ügyével a nyomozóhatósághoz fordulhat.

A régióban már hamisítottak ajánlást

Szabó Loránd, Dombóvár polgármestere csütörtökön jelentette be Facebook-oldalán, hogy ellopták az adatait. A polgármester a Pécsi STOP-nak elmondta: okulva az egyre gyakrabban felröppenő ügyekből ő is kikérte a helyi választási irodától, hogy hány íven szerepelnek az adatai. Azonnal ki is derült, hogy visszaéltek vele.

- Két íven szerepelnek az adataim és az aláírásom, ám valójában én csak egyet töltöttem ki – mondta Szabó Loránd. - Gál Jánosnak, a Hajrá Magyarország! Párt jelöltjének ívét nem töltöttem ki és nem írtam alá, visszaéltek az adataimmal és aláhamisították a kézjegyemet - mondta lapunknak a városvezető.

Polgármester adatait is lopta egy törpepárt

A jelek szerint úgy lopják az állampolgárok adatait, mint télen a tűzifát. Kedden Dombóvár polgármestere jelentette be: két párt aláírásgyűjtő ívein is szerepelt az aláírása, de abból csak az egyik valódi. Egyre dagad az aláírásgyűjtési botrány: napjában többször derül ki, hogy jellemzően az utóbbi idők termékeinek tekinthető minipártok nevében visszaélnek állampolgárok adataival.

Április 6-ig kérhető az átjelentkezés

Ha a szavazás napján Magyarországon, azonban bejelentett lakóhelyétől eltérő településen, budapesti kerületben (vagy ugyanazon a településen, de a lakcíme szerinti szavazókörtől eltérő szavazókör területén) tartózkodik a magyar voksoló, átjelentkezéssel szavazhat - írja a Választás.hu.

Az átjelentkezési kérelmet, (valamint a kérelem módosítását vagy az átjelentkezés törlését) online a Választás.hu-n, vagy éppen papír alapon, postán, vagy személyesen, a lakóhelyünk szerint illetékes választási irodánál nyújthatjuk be legkésőbb a szavazást megelőző 2. nap (péntek) 16 óráig. Az online kérelemhez ügyfélkapus regisztráció szükséges, az erről hozott határozatot pedig kérhetjük e-mailben is.

57 ezren a nemzetiségi névjegyzékben

Még közel két hétig, március 23. 16 óráig jelentkezhetnek a nemzetiségi névjegyzékbe azok a választópolgárok, akik az áprilisi országgyűlési választáson pártlista helyett nemzetiségük listájára kívánnak szavazni. Eddig 57 ezren jelzték ezt a választási szerveknek.

A március 6-i határidőig mind a 13 nemzetiség országos listát állított, azokat a Nemzeti Választási Bizottság nyilvántartásba is vette. Ez azt jelenti, biztos, hogy valamennyi nemzetiségnek lesz szavazati joggal nem rendelkező szószólója az új Országgyűlésben, ha legalább egy érvényes szavazat érkezik a listájukra április 8-án.

Ha pedig megkapja egy adott nemzetiség a pártok mandátumszerzéséhez szükséges szavazatszám negyedét, akkor a nemzetiség kedvezményesen juthat országgyűlési mandátumhoz az országos listáról. 2014-ben 22 022 voks kellett a kedvezményes mandátumhoz.

A nemzetségek listájára azonban csak azok voksolhatnak, akik március 23-án 16 óráig kérik nemzetiség névjegyzékbe vételüket az országgyűlési választásra is kiterjedő hatállyal.

Két héttel a határidő lejárta előtt már több mint 57 ezren jelezték, hogy nem párt-, hanem nemzetiségi listára kívánnak szavazni a parlamenti választáson, és 241 ezren, hogy az őszi önkormányzati választáson kívánnak nemzetiségiként szavazni.

A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint a legtöbben - 29 848-an - a német és a roma (20 095) nemzetiség tagjai közül kérték regisztrációjukat az országgyűlési választásra is kiterjedő hatállyal. A horvátok közül 2074-en, a szlovákok közül 1666-an, a többi nemzetiségnek egyelőre ezernél kevesebb regisztráltja van.

2014-ben a határidőig 41 072-en regisztráltak a nemzetiségi névjegyzékbe, a választásig azonban 5700-an "visszaléptek" és inkább pártlistára szavaztak. Akkor is a német nemzetiség tagjai voltak a legtöbben a nyilvántartásban, 15 209-en, a roma névjegyzékben 14 271-en szerepeltek.

360 ezer határon túli már szavaz

Meghaladta a 359 ezret azoknak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgároknak a száma, akiket névjegyzékbe vettek az áprilisi országgyűlési választásra; a regisztrációra a levélben szavazáshoz van szükség - derül ki a Nemzeti Választási Iroda (NVI) szombat reggeli adataiból.

A www.valasztas.hu oldalon az olvasható tájékoztató nem azt tartja nyilván, hogy mely országokból érkezett a kérelem, hanem azt, hogy a kérelmező mely országba kéri az értesítést a névjegyzékbe vételéről.

E szerint a már nyilvántartásba vett 359 258 választópolgárból legtöbben azt kérték, hogy Romániába (153 084), illetve Szerbiába (51 706) küldje az NVI a regisztrációs értesítést.

Németországba 3561-en, az Amerikai Egyesült Államokba 1356-an, Kanadába 1053-an, Svájcba 871-en, Nagy-Britanniába 771-en, Ausztráliába 722-en, Svédországba 581-en, magyarországi értesítési címre 2276-an várták az NVI határozatát regisztrációjukról. A kettős állampolgárságot tiltó országokba 21 393-an kérték az értesítést, e-mailben pedig 118 155-en.

A tavaszi országgyűlési választáson a külföldön élő, magyarországi állandó lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok levélben szavazhatnak. Ehhez előbb regisztrálniuk kell az NVI-nél, az iroda ez után levélben juttatja el a szavazási iratcsomagot - köztük a szavazólapot - a választópolgárhoz.

Aki korábban már sikeresen regisztrált, annak nem kell új kérelmet benyújtania, mert a korábbi tíz évig érvényes. A regisztrációra március 24-éig van lehetőség.

A magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok levélben és csak országos listára szavazhatnak.

A 2014-es országgyűlési választás idején 193 ezer, a 2016-os népszavazás idején pedig 274 ezer magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár szerepelt a névjegyzékben.

Több mint 24 ezren szerepelnek eddig a külképviseleti névjegyzékben

Eddig 24 283-an jelentkeztek a külképviseleti névjegyzékbe, csaknem kétszer annyian, mint 2014-ben.

Azok a választójoggal rendelkező magyar állampolgárok, akik az áprilisi országgyűlési választás napján nem tartózkodnak Magyarországon, a külképviseleteken szavazhatnak.

A Nemzeti Választási Iroda adatai 2014-ben 29 nappal a választást megelőzően a mostaninál mintegy feleannyian, 14 800-an szerepeltek a névjegyzékben.

Április 8-án 117 külképviseleten lehet szavazni, eddig a legtöbben, 3936-an Londonban voksolnának, Münchenben 1823-an, Stuttgartban 1427-en, Berlinben 1118-an, Hágában 1110-en, Brüsszelben 1034-en, Bernben 1068-an. Beregszászon 744-en, Düsseldorfban 684-en, Manchesterben 637-en, Bécsben 630-an, Párizsban 624-en, Csíkszeredán 612-en, Dublinban 561-en, Koppenhágában 529-en, New Yorkban 514-en, Stockholmban 440-en, és az újonnan megnyitott Edinburgh-i külképvieleten 434-en jelezték szavazási szándékukat.

A külképviseleti névjegyzékbe vételhez szükséges kérelmet még négy hétig, március 31-éig lehet benyújtani személyesen vagy levélben a választópolgár lakcíme szerinti helyi választási irodában, vagy a Nemzeti Választási Iroda internetes oldalán, a www.valasztas.hu honlapon. Ha a választópolgár igényli, a kitöltésben segítséget nyújtanak a helyi választási információs szolgálatok (http://www.valasztas.hu/elerhetosegek), illetve a központi választási információs szolgálat, amely a visz@nvi.hu e-mail-címen fogad elektronikus leveleket és a 06-1-795-3310-as telefonszámon érhető el munkaidőben.

A külképviseleten a választópolgár a lakcíme szerinti országgyűlési egyéni választókerület szavazólapján, valamint a pártlistás vagy - nemzetiségiként regisztrált választópolgár esetében - nemzetiségi listás szavazólapon szavazhat.

A külképviseleteken szavazók is a magyarországi szavazás napján adhatják le szavazatukat a külképviseleteken, de az időeltolódás miatt az amerikai kontinensen a magyarországi szavazást megelőző napon, szombaton tartják a voksolást. A külképviseleti szavazás idejéről és pontos helyszíneiről a www.valasztas.hu oldalon lehet tájékozódni.