Hétezernél is több műtárgyat vennének vissza a leszármazottak a Zsolnay Múzeumtól
Még a Rákosi-rendszer kezdetén államosították a Zsolnay-gyárat Pécsen, csakhogy egyúttal a tulajdonosok használati tárgyai is einstandolva lettek. A leszármazottak ezeket kérik vissza jogtalan államosítás címén, ám az állam nem adja ki a holmikat, mert ha megtenné, a Zsolnay Múzeum becsukhatná a kapuit.
Több mint 7 ezer műtárgyat vennének vissza a Zsolnay-leszármazottak
Még mindig nincs megegyezés a Zsolnay-örökösök és az állam között, az előbbiek ugyanis azt szeretnék elérni, hogy az 1948-ban államosított gyárral együtt elvett családi tulajdon visszakerüljön hozzájuk - olvasható a HVG cikkében.
"A mintegy 12 ezer darabot számláló gyári gyűjtemény a Janus Pannonius Múzeumé lett, közülük is 6-7 ezer darab kiemelkedő szépségű kerámia – mintadarabok, kísérleti példányok, antik tárgyak – a JPM 1951-ben alapított Zsolnay Múzeumába került. A család ennek az anyagnak a javát szeretné évek óta visszaszerezni, egészen pontosan 7266 műtárgyat."A kérvényüket az állami tulajdonjog gyakorlója 2016-ban elutasította, ám a leszármazottak 2017-ben újra beadták igényüket.
A HVG úgy értesült, a per lezárult, ám a Miniszterelnökség és a JPM ezt cáfolta a lapnak, előbbi szerint az ügy még folyamatban van. A cikk szerint, ha a leszármazottaknak kedvező döntés születik, az egyben akár a Zsolnay Múzeum becsukását is jelentheti, a műtárgyak újbóli állami tulajdonba kerülése sok milliárd forintot emészthet fel.
A lap információi szerint a leszármazottak azzal érvelnek, az általuk kért tárgyak jogtalanul kerültek állami tulajdonba 1948-ban, mivel a Zsolnay-családnak akkor még arra sem volt lehetősége, hogy személyes dolgait magával vigye. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) viszont úgy látja, a mintadarabokat is tartalmazó gyűjtemény a gyár egyik egysége volt, így ez nem jár vissza, a leszármazottak csupán kártérítést kaphatnak utána.
(A jogszerűtlen államosítás lehet az egyetlen olyan indok, ami után visszakerülhetnek az igényelt tárgyak az egykori tulajdonos leszármazottaihoz - csak ezt nehéz bizonyítani.)
Az anyag nem vész el - de az állami tulajdonjog sem változik
2013 novembere óta egyébként a múzeumi törvény Lázár János-féle módosítása miatt van arra lehetőség, hogy ha a közgyűjteményben őrzött műtárgyaknál nem lehet teljesen igazolni az állami tulajdonjogot, akkor azt "térítésmentesen ki kell adni annak a személynek, aki az adott tárgyra vonatkozó tulajdonjogát megfelelően valószínűsíti" - olvasható a cikkben.
Csakhogy a törvényhez kiadott rendelet kimondja, hogy "a visszaadás nem eredményezi a tulajdoni igény eldöntését." A HVG erre vonatkozó kérdésére a Miniszterelnökség pedig azt válaszolta, hogy "a visszaadásról szóló miniszteri döntés nem jelenti azt, hogy a közgyűjtemény automatikusan kiadja a vagyontárgyat az igénylőnek."
A HVG cikke szerint nagyon kevés esetben történt eddig olyan a rendszerváltástól kezdve, hogy az állam lemondott tulajdonjogáról egy-egy restitúciós eset során. Az utolsó ilyenre 2002-ben volt példa, akkor négy Munkácsy-kép került vissza az eredeti tulajdonos leszármazottaihoz. Ezután viszont per nélkül nem lehetett az állami tulajdonból kiadni a visszaigényelt műtárgyakat, csak jogerős bírói ítélet ellenében. Bár egy idő után már azzal együtt sem akarta az állam kiadni az igényelt műtárgyakat.
Az utóbbi években alig tíz esetben adott ki műtárgyakat az igénylőknek az állam (a kiadásról személyesen Lázár János dönthet 2015 vége óta), ám a Miniszterelnökség szerint maga az állami tulajdonjog akkor sem változott.
