Sok megye foglalkoztatottsági és munkanélküliségi statisztikáin javított az elmúlt években a második Orbán-kormány alatt a szociális segélyek helyett bevezetett közmunka. Ennek célja a kormányzat szándéka szerint az volt, hogy sokakat visszavezessenek az elsődleges munkaerőpiacra.

Az Mfor.hu cikke szerint abból "a szempontból a kormányzatnak mindenképpen igaza volt, hogy a 2008-2009-es válság után mélypontján lévő munkaerőpiacon célzottabb szakpolitikai beavatkozásra volt szükség, az azonban távolról sem biztos, hogy a legjobb eszközhöz nyúltak. A szakirodalom szerint a rendelkezésre álló foglalkoztatáspolitikai eszközök közül az állami foglalkoztatás a legkevésbé hatékonyabb. Igaz, viszonylag rövid időn belül ezzel lehet a leglátványosabb statisztikai javulást elérni: a foglalkoztatottak száma nagy léptékben emelkedni is kezdett, a munkanélküliség pedig csökkent."

A lap szerint ugyanakkor több felmérés is bizonyította, hogy a közmunkába "beleragadtak" az emberek, nem tudtak visszatérni a munkaerőpiacra, mivel a napi 8 órás munkaidő (és az érte kapott alacsony közmunkásbér) miatt nem sok idő maradt a munkakeresésre. Évente átlagban 13-15 százalék volt az, aki vissza tudott térni az elsődleges piacra.

Baranyában duplázódna a munkanélküliség

Több olyan megye akad ugyanakkor az Mfor.hu cikke szerint, amelyekben az új munkahelyek számában a döntő többség (van, ahol 90 százalék) nem piaci alapú, hanem közmunkás státusz.

A lap megnézte a megyék foglalkoztatottsági adatait 2013-tól kezdve (az a bázisév, ugyanis onnantól vannak feltüntetve a közmunkások is a statisztikákban), és kísérletképp a közfoglalkoztatottakat is a munkanélküliek közé sorolta elméletben. Majd ezt az eljárást a 2017-es hivatalos munkanélküliségi adatokkal vetette össze.

"2017-ben a Központi Statisztikai Hivatal adata szerint a 15-74 éves korosztályban Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 22 700 munkanélküli volt, mellettük közel 31 ezerre tehető a közmunkások száma. Ha utóbbiakat átsoroljuk a munkanélküliek közé, a munkanélküliségi ráta a közölt 8,5 helyett 20,1 százalék lenne a megyében, ami alig mutat javulást a 2013-as állapothoz képest, amikor is még 23,4 százalékos volt a korrigált arány.

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében kicsivel még ennél is több volt tavaly a közmunkás, közel 31 500, mellettük 16 400 személyt regisztrált munkanélkülinek a statisztikai hivatal, a korrigált munkanélküliségi ráta azonban "csak" 16,7 százalékos lenne szemben a KSH által közölt 5,7 százalékkal" - olvasható a cikkben a két legnehezebb helyzetben lévő megye módosított statisztikai eredménye.

A harmadik helyen Nógrád áll, ott a közmunkások átsorolásával a munkanélküliségi ráta a hivatalos 8,5 százalékról 15,2 százalékra ugrik.

A negyedik pedig Baranya megye, ahol, ha nem lenne közfoglalkoztatás, a hivatalos (2017-es) 7,5 százalékos munkanélküliségi ráta 15 százalékra ugrana föl.

A lap összesítése szerint a korrekcióval országos szinten is duplázódna a munkanélküliségi ráta (a hivatalos 4,2 százalékról 8,1 százalékra emelkedne), ám még így is több nyugati megye lenne, ahol közel állnának a teljes foglalkoztatottsághoz: Veszprém megyében a korrigált szám 3,3, míg Győr-Moson-Sopron megyében 2,4 százalék lenne.