Ellenzék: a magas részvételi arány a kormányváltás kulcsa

2018. március 30. 11:26 2018. márc. 30. 11:26

Az országgyűlési választásról és pártjaik elképzeléseiről tartottak fórumot a Baranya 1-es választókörzet ellenzéki jelöltjei Pécsen csütörtök est. Abban mindenki egyetértett, hogy a kormányváltást a minél magasabb részvételi arány hozhatja el.

A Pécs-Baranyai Értelmiségi Egyesület szervezésében csütörtök este tartottak fórumot a Baranya 1-es választókörzet képviselőjelöltjei a Vasutas Művelődési Házban.

Balogh Zoltán riporter, az est moderátora nyitányként elmondta, Csizi Péter egy program kapcsán, míg Mellár Tamás független jelölt hozzátartozója egészségi állapota miatt az utolsó pillanatban mondta le részvételét, így Nemes Balázs (Momentum), Keresztes László Lóránt (LMP), Fogarasi Gábor (Jobbik) és Bauer János (MIÉP) jelöltek voltak jelen. A résztvevőknek minden kérdésnél 4 perc állt rendelkezésükre a válaszadásra.

Példátlan támadások és a sírból visszatérő MIÉP

Az első kérdés az indulók felé az volt, hogy ki mit kapott eddig a kampányban.

Nemes Balázs elmondta, fiatalkori szavai miatt (amikor még radikálisabb nézeteket vallott) támadták a legtöbbet, pár napra az egész kormánypárti sajtó rászállt, ez nem volt számára kellemes. Ugyanakkor kiemelte, ennél sokkal pozitívabb dolgok is érték, és azt szűrte le, hogy a fiatalokon kívül az idősebb korosztály is szimpatizál pátja programjával. Azt is megemlítette, hogy a Momentum szóvivőjének köztévés négy és fél perces szereplését nagyon jó volt látni, és arra is kitért, a választásig visszalévő 9 napban sem fognak leállni, továbbra is kint lesznek az utcán, plakátolnak, stb.

Keresztes László Lóránt a kérdésre úgy felelt, nemrég indult egy portál, amely a kormánypárt és médiája által támadottakat listázza, ezen az LMP és a párt vezetői előkelő helyeken szerepelnek. Az önkormányzati képviselő szerint ez is mutatja, hogy a Fidesz a XXI. századi pártoktól jobban fél, mint a régebbiektől. Keresztes kitért arra is, hogy ellenzéki oldalról is érték támadások őt és pártját, ám szerinte az ellenzéken belüli csörték helyett inkább a kormányváltásra kellene koncentrálnia mindenkinek.

Fogarasi Gábor úgy vélekedett, példátlan, amit pártja és Vona Gábor kap a kormánypárti médiától, de ugyanakkor egyszer sem álltak elő olyannal, hogy a Jobbik korrupt lenne, ez is mutatja szerinte, hogy nem tudnak fogást találni rajtuk. Az önkormányzati képviselő kitért arra is, hogy a plakátjaikat minden éjjel őrizniük kell, mert sok helyen állandóan letépik vagy lefestik azokat. Fogarasi hozzátette, az Állami Számvevőszék 600 milliós büntetésén kívül még az is példátlan számára, hogy ugyan nyolc éve ül a városi képviselő-testületben, de az önkormányzati tévében ezalatt egyszer szerepelt, akkor is csak telefonon keresték meg.

Bauer János arról beszélt, a bal- és jobboldali média (ami egyként cionista kézben van szerinte) elhallgatja a MIÉP-et, amely Csurka halála után a sírból tér vissza jelenleg, de a Facebook lekapcsolta a főoldalukat. A 30-40 fős közönségen ekkor futott át az első moraj, amit még tetézett Bauer azzal, hogy bejelentette, ők igazi rendszerváltást akarnak, és velük van az erő a Betyársereg képében.

Balogh Zoltán moderátor ekkor bejelentette, Orbán Viktort a Nemzeti Választási bizottság 350 ezer forintra büntette, mert óvodásokkal kampányolt. A jelenlévők közt nagy sikert aratott egyikük félhangos beszólása, miszerint "összedobjuk" a pénzt a miniszterelnöknek.

Pécs gazdasági helyzetétől a migránsok ellen védő autópálya-kerítésig

A második kérdés a városi adósságállományra vonatkozott, és hogy melyik párt hogy látja, mi vezetett ehhez az állapothoz és milyen jelenleg Pécs gazdasági helyzete. Balogh hozzátette, egyes vélekedések szerint 25 milliárd az önkormányzat és a városi cégek összesített adóssága.

Nemes Balázs szerint a Fidesznek 3 év alatt sikerült hasonló adósságtömeget összehoznia, mint anno a szocialista városvezetésnek. A képviselőjelölt arról is beszélt, hogy lejárt annak az ideje, hogy azon gondolkodjanak, mi vezetett a problémákhoz, most már a megoldáson kell mindenkinek dolgoznia (példaként a külföldön dolgozó magyarokat segítő szavazási telekocsi-rendszer bevezetését említette).

Keresztes Lóránt elmondta, Pécset a 2009-es időközi választás óta vezeti a Fidesz, 9 évük volt arra, hogy bizonyítsanak, de ez nem jött össze. Beszélt a beígért több ezer új munkahelyről is, amely szerinte -5000 lett, és ezt még Páva Zsolték is elismerték, hogy hiába vannak új állások, ha nagyobb ütemben szűnnek meg közben a munkahelyek. Kitért a szocialista városvezetés alatt összejött adósságra, amit a Fidesz-kormány úgy vállalt át, hogy azt az adófizetőkre terítette.

Beszélt arról is, hogy miközben Pécsen a legnagyobb az ingatlanokhoz fűződő adóteher az ország vidéki nagyvárosai közül, addig iparűzési adóbevételben Nyíregyháza is lekörözi a baranyai megyeszékhelyet. Azt is megemlítette, hogy a Fidesz-éra alatt durván 15 ezer fővel csökkent a lakosságszám, a költségvetés mindig is virtuális volt (mert olyan tételek szerepeltek benne, amik rendre nem teljesültek), és fölemlegette, a mostani helyzet kialakulásában vastagon benne van az Orbán-kormány is az önkormányzatokat megszorító intézkedéseivel. Zárszóként még hozzátette, a pár évvel ezelőtti adósságkonszolidáció nem érintette a városi cégeket, amelyeknek akkor összesítve 14 milliárd forint volt a "sara" - vagyis a város adósságával együtt ez bőven 20 milliárd fölött lehet már.

Fogarasi Gábor a korrupciót és a dilettantizmust emlegette kiinduló okként, és hozzátette, a jobbik is 20 milliárd körüli összegről tudott már tavaly. A képviselő szerint a városi cégek most is tele vannak fideszes káderekkel, akiket magas fizetéseikről lehet megismerni. Beszélt a Volvo-buszok beszerzéséről is, mint korrupciógyanús ügyről, és hozzátette, a kormányváltás esetén az elszámoltatás nemcsak a fideszes potentátokra, de a városvezetéshez kapcsolódó szakértőket is.

Bauer János szerint amíg nem látták a kimutatásokat, addig nem tud a MIÉP állást foglalni a kérdésben, mert kívülről nehéz belelátni a város anyagi helyzetébe. A képviselőjelölt eztán kitért arra, hogy az M9-es majdani autópályát Pécs felé kellene vezetni Szigetvár útirányon át, hogy aztán Mohácson az új hídon keresztül Szegedig tartson. Bauer hozzátette, a migránskérdést is meg lehetne fogni ezzel a fejlesztéssel, mert az unió nem köthet bele abba, ha a határvédő kerítés erősségéhez mérhető vadvédő kerítést húznak fel az autópálya mentén. Szavait újabb moraj fogadta. Bauer még beszélt a pogányi reptérről is, amit szerinte mindenféleképp fejleszteni kell.

Elpazarolt uniós források

A harmadik témakör a város fejlesztéseiről szólt, illetve ezek ígéreteiről. Balogh Zoltán példaként a vásárcsarnokot és a fürdőkomplexumot említette meg.

Nemes Balázs szerint a Fidesz mindig beígért 100 dolgot, de abból 90 sosem valósult meg, a maradék tízet viszont úgy adták el, mintha az hatalmas siker lenne. A Momentum jelöltje kitért arra is, hogy a Fidesz rendkívül rosszul gazdálkodik az uniós forrásokkal, szerinte itt egy Marshall-tervet meghaladó mértékű forrás lett pár év alatt eltékozolva.

Mivel a gondolat rímelt a távol lévő Mellár Tamás által elmondottakra, Balogh Zoltán közbevetette a független jelölt egy másik gondolatát, miszerint ezt a pénzt normális fejlesztésekre is lehetett volna fordítani - csak akkor el kellett volna számolni az összegekkel.

Keresztes Lóránt a használtan és drágán beszerzett Volvo-buszokat említette (mivel drága hitelt kellett rá fölvenni, aminek magas a törlesztése), mint rossz fejlesztést, mivel szerinte akkor lett volna lehetőség buszgyártás beindítására Pécsen.

A pogányi reptérről elmondta, van létjogosultsága a regionális légikikötők erősítésének, Tuzla, Maribor és Eszék példája is jól mutatja ezt. A vásárcsarnok-fejlesztést rossz alapon nyugvó koncepcióként emlegette, de kitért az Expo Centerre is, amelynek évtizede nincs jól kialakított felhasználási módja. A Misina-tetőre tervezett korcsolyapályát mint teljesen elfuserált ötletet hozta fel, szerinte ez mutatja a leginkább helyben, hogy miképp bánik a Fidesz az uniós fejlesztési pénzekkel.

A fürdőfejlesztést is fölemlegette, amely ugyancsak sok pénzt fog elvinni részben azért, mert olyan helyre tervezik, ahonnan messze esnek a melegvizes források. Keresztes szerint a fürdőfejlesztés is arra a sorsra fog jutni, ha jelenlegi formájában valósul meg, hogy pár év után már az államnak kell működtetnie, mert az önkormányzatnak nem lesz rá pénze. Hozzátette, ezt inkább választási kommunikációs blöffnek tartja, mint reális fejlesztésnek.

Fogarasi Gábor elmondta, ő a gigantomán fejlesztések helyett a sportműhelyek létrehozására esküszik, de például a kosárlabda-akadémia kapcsán azt már jó előre megkapta az önkormányzati bizottságban, hogy ott - hiába van kevés tornacsarnok a városban - más sportág nem edzhet majd. A fürdőkomplexumot ő is választási blöffnek tartotta, szerinte abból a pénzből inkább bérlakásokat kellene építeni, ami pártja egyik programpontja is.

Bauer János is egyetértett, hogy a fürdőfejlesztés jelenleg fölösleges, az erre szánt pénzt ő inkább az iskolák felújítására költené - majd visszatért a reptér fejlesztésének szükségességére, amit hosszan ecsetelt.

Devizahitelesek, kátyúk, közmunkások

A negyedik nagy témakört Balogh Zoltán a pécsiek által leginkább problémásnak vélt ügyekből állította össze. Itt az egészségügy helyzete, a várólisták hossza, a ritkán járó buszok, a szemetelés, a kátyús utak, a rossz közbiztonság, a devizahitelesek és egyebek szerepeltek. Mindezek előtt a moderátor arra volt kíváncsi, a pártok jelöltjei hogyan látják a közmunkások és a munkaerőpiacra való visszatérés kérdését.

Nemes Balázs elöljáróban elmondta, Magyarországon van a legtöbb adó, amit nem is annak hívnak, hanem járulékoknak és illetékeknek neveznek. Szerinte ezek egy részének kivezetésével ugyan az állami bevételek kismértékben csökkennének, de a munkavállalóknak a nettó keresete növekedhetne. A közmunkásokat ingyenes képzésekkel és tanácsadással segítenék, hogy át tudjanak kerülni az elsődleges munkahelyek világába, de a tankötelezettség korhatárát is újra 18 éves korra kellene emelni.

Keresztes Lóránt úgy vélekedett, a kórházfinanszírozást új alapra kellene helyezni, az egészségügyben pedig azonnali 50 százalékos béremelés kellene. A kátyúzásra országos programot kellene bevezetni, amihez az alapot a Belgrád-Budapest vasútvonalra szánt 700 milliárd forintból fedeznének. A közösségi közlekedést is felhozta, ahol országos szervezettség és egy cég kellene, hogy országos és egységes, ütemes menetrendet lehessen kialakítani.

A devizahitelesek ügyében elmondta, már kezd egységes koncepció kialakulni az ellenzéki pártoknál a helyzet kezelésére, amibe az érintetteket is be kell majd vonni.

Fogarasi Gábor is a devizahiteleseket említette, a problémát pártja egyrészt a felvételkori árfolyam forintra váltásával kezelné, másrészt az állami bérlakásprogrammal. A moderátor kérdésére azt is elmondta, a szociális járadékok és a volt bányászok helyzetét is kezelnie kell a következő kormánynak.

Bauer János németországi példákat hozott a devizahitelesek ügyére, ahol szerinte minden hitelnél van biztosítás, ami azt segíti, hogy az anyagilag nehéz helyzetbe kerültek se ússzanak el a törlesztésekkel. De az építőipar téli leállását is felhozta, ahol ugyancsak biztosításokkal lehetne elérni a szektor kifehérítését.

A magas részvételi arány a kormányváltás kulcsa

Az utolsó témakör arra vonatkozott, hogy a jelöltek pátjai milyen célokat fogalmaztak meg, és mit szeretnének elérni.

Nemes Balázs elmondta, a legutóbbi méréseket összesítve számukra az derült ki, hogy a Momentum egy év alatt nulláról indulva már 5,7 százalékon áll, ilyet párt még nem hozott össze. Arra is kitért, hogy fel kell számolni a politikai kétosztatúságot, és mivel a párt legtöbb tagja a demokráciában született és nevelkedett, a feladatuk az lesz, hogy a demokráciát megerősítsék a Parlamentbe jutásuk után. Azt is elmondta, helyben az egyetemet és az informatikai szektort kellene fejleszteni, amivel a városi gazdaság is jól jár. Az informatikai ipar fejlesztésével az elvándorlást is meg lehetne állítani, mert nem kellene Angliába vagy máshova költözni. A kormányváltást pedig a minél magasabb részvételi aránnyal lehetne elérni - fejtegette.

Keresztes Lóránt Nemesnek válaszolt, szerinte az LMP 2010-ben megtette ugyanazt, mint a Momentum, hogy nulláról 7,5 százalékra küzdötte fel magát. Szerinte a korrupciót fel kell számolni, és olyan képviselő kell Pécsnek, aki nem egy mutyihálózat tagja, hanem önálló. Arra is kitért, hogy Pécsnek kell a legnagyobb vidéki egyetemi központnak lennie, mert ez a helyi gazdaságot is fejleszteni tudja. Az önkormányzati képviselő is egyetértett azzal, hogy a magas részvételi aránnyal verhetővé válik a Fidesz (mert sok a rejtőzködő szavazó), szerinte az ellenzéki pártoknak már csak ezért sem egymás szapulásával, hanem a jelenlegi kormánypárt ellen kellene dolgoznia. Hozzátette, a Baranya 1-es körzetben a Közös Ország Mozgalom felmérése szerint ő a második legerősebb pártjelölt, Csizi Péter pedig hatalmasat fog bukni április 8-án.

Fogarasi Gábor is egyetértett a részvételi arány és a kormányváltás relációjával, ő feladatként az elszámoltatást, az elvándorlás megállítását említette. A Közös Ország Mozgalom-felmérés szerinte és pár általa megkérdezett politológus szerint kissé részrehajló, és azt is elmondta, már csak azért sem lép vissza, mert akkor a jobbikos szavazók jó eséllyel otthon maradnának, ami a részvételi arányt csökkentené.

Bauer János elmondta, ő a maga támogatottságát 0,5 százalékra saccolja, pártja szerinte 2-3 százalékot fog szerezni, mert nincs semmilyen anyagi forrásuk, a tagság jó része megöregedett. Hozzátette, ugyanakkor a jobbikban csalódottak egy része hozzájuk állt át, és a Magyar Gárda is velük van, a MIÉP pedig marad a radikális jobboldalon, a céljuk pedig az, hogy megmutassák, még léteznek. Amúgy ellenzéki szerepkörre készülnek - zárta gondolatát.

A moderátor témái után a közönség kérdezhetett. Itt felmerült a független jelöltség kérdésköre, hogy mi lesz a töredékszavazatokkal, erre Nemes Balázs úgy válaszolt, hogy a vesztes független jelölt, mivel nincs pártja, nem tudja a pártlistát támogatni, azok a szavazatok elvesznek ilyen téren szerinte. Azt is elmondta, a demokrácia egyik alapelve a pluralizmus, és a választás után nem szabad a másik párt jelöltjét kárhoztatni, ha valaki nem jutott be a Parlamentbe. Keresztes Lóránt ehhez kapcsolódóan ismét kifejtette, az ellenzéknek az erejét nem az egymás elleni harcra kell fecsérelnie, hanem arra kell összpontosítania, hogy minél nagyobb legyen a részvételi arány a választáson.

Bauer János szerint a független jelölt nem független, majd egy másik felvetésre (hogy a légikikötő beruházása anno nagykoalíciós mutyi volt) megint elmondta, hogy fejleszteni kell a pogányi repteret.

Keresztes Lóránt is egyetértett a fejlesztés szükségességével, majd hozzátette, mikor kérte volna az önkormányzattól, hogy anno a közgyűlésben a képviselők név szerint hogyan szavaztak a beruházásról, akkor azt válaszolták neki, hogy ezek az eredmények 2006 előttről nem maradtak fenn, mert kiselejtezték azokat.