Elios-botrány: indul az alku, bosnyák vámcsaló a képben
A Pécset is vastagon érintő Elios-ügy aktuális állásáról írt kedden a Népszava. Úgy tudják, már folynak a tárgyalások Brüsszel és a magyar hatóságok között a büntiről, de előkerült egy bosnyák-magyar áfacsaló is, akivel szintén üzletelt Orbán vejének volt cége.
A Népszava cikke szerint már folynak az egyeztetések az Európai Bizottság és a hazai hatóságok között az OLAF-jelentés következményeiről.
„Az Európai Bizottság az év elején kapta meg az OLAF jelentését. A hivatal ellenőrei súlyos szabálytalanságokat tártak fel az Elios Zrt. 2009-2014 között uniós forrásokból kiírt és megvalósított 35 közvilágítási projektjének ellenőrzése során. 17 pályázat esetében úgy találták, hogy szervezett csalást követtek el a résztvevők” - írja a Népszava, hozzátéve: a bizottsági szolgálatok ezután felvették a kapcsolatot a magyar kormány illetékeseivel. A megkezdődött egyeztetések elsősorban arról szólnak, Magyarországnak mekkora pénzbüntetést ("pénzügyi korrekciót") kell fizetnie. Az OLAF a teljes támogatási összeg, azaz 13 milliárd forint (43,7 millió euró) megvonását javasolja.
Mindez Pécset is kőkeményen érinti, hiszen itt is a Tiborcz-féle cég cserélte ki az utcai világítótestek egy részét (amit nevezhetünk akár közvilágítás-korszerűsítésnek is), ráadásul hitelből. Úgy, hogy a bírálóbizottság elnöke az akkori fideszes alpolgármester, későbbi képviselő, Csizi Péter volt.
A Népszava feleleveníti azt is: Orbán Viktor vejének volt cége egy bosnyák vámcsaló cégével üzletelt Szerbiában. Az eredetileg Miran Budimir néven született férfi bosnyák-magyar kettős állampolgár. Magyar cégei nem sok sikerrel jártak, de egy boszniai vállalkozásának, a banja lukai bejegyzésű R-door d.o.o.-nak 2010-ben mintegy 31,5 millió forinttal sikerült megrövidítenie az ottani államkasszát: nagyobb részben áfacsalással, kisebb részben egy ukrán szállítmány papírjainak "vámcsökkentő" meghamisításával. Höningot külön nevesíti a bosnyák ügyészség 2014. januári közleménye: ebben jelezték, hogy a férfi vádalku keretében bűnösnek vallotta magát adóelkerülésben és vámcsalásban, belement a kár megtérítésébe; ráadásként öt évre felfüggesztett egy éves börtönbüntetést kapott.
A férfi évtizedekig a magyarországi karate shotokan ágának egyik főalakja volt. Az említett irányzat alá tartozó fudokan nevű mikroleágazás belgrádi atyamestere, Ilja Jorga a kilencvenes évek elején Höninget lobbizta a vonatkozó karate-világszövetség magyar helytartójának. Noha a kísérlet a magyar karatékák ellenállásán elbukott, Höning ezután is különböző szövetségeket és cégeket irányított az önvédelmi sport magyar univerzumában.
A férfi szerbiai cégtársainak, Zoran Jerkovicnak és Szó Tamásnak a neve is felbukkan karatés összefüggésekben. Bizonyos céges egyezések alapján az is valószínűsíthető, hogy Szó megegyezik azzal a férfival, akinek korábban két olyan magyar vállalkozásban is érdekeltsége volt (a Silvergame Kft.-ben és a G-Force Trade Kft.-ben), amelyeket egyaránt 100 millió forintnál magasabb adótartozással számoltak fel.
Az sem tűnik véletlennek, hogy utóbbi vállalkozás nevével létezett egy a székelyföldi Csíkszeredában bejegyzett cég is: a romániai vállalatról a HVG 2007-ben azt írta, bizonyos Szó Tamás bábáskodott az alapításánál. A G-Force Trade Srl. kontójára a magyar hatóságok az akkori gyanú szerint fiktív számlákat írtak egy 17 milliárdos pénzmosási ügy részeként, amiben a vámhatóság valóságos fantomcég-hálózatot derített fel.
