Sosem lesz vége a pécsi EKF projektnek?
Igaz, hogy idestova már nyolc év eltelt azóta, hogy Pécs Európa Kulturális Fővárosa lett, a projektnek azonban még mindig nincs vége - legalábbis a bíróságon. Az egyik EKF-fővállalkozó ellen ugyanis többek között több százmillió eltűnt forint okán indult eljárás, a tárgyalás most május közepén folytatódik.
Május 14-én folytatódik az I-Axis vezetői ellen indított büntetőper a Pécsi Járásbíróságon - olvastuk a bíróság tárgyalási jegyzékében. Az ügy pedig nem piskóta. A vád szerint a két vádlott által irányított gazdasági társaság 2009-ben kötött szerződést a pécsi „Európa Kulturális Fővárosa 2010” projekt keretében Pécs önkormányzatával beruházások kivitelezésére, mintegy 2 milliárd forint vállalkozói díj fejében.
A Kft. a szerződésben vállalt munkákhoz szükséges munkaerővel, eszközökkel, anyaggal egyáltalán nem rendelkezett, a munkákat teljes egészében alvállalkozók igénybevételével kívánta elvégezni. A cég a munkák előfinanszírozásához szükséges tőkével, pénzügyi eszközökkel a bírósági közlemény szerint nem rendelkezett. A vádlottak az alvállalkozók által elvégzett munkák után a számlákat az általuk irányított cég nevében rendszeresen kiállították és benyújtották a velük szerződő önkormányzathoz. Pécs önkormányzata, valamint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a benyújtott számlákat kiegyenlítette, melynek során közel 2 milliárd forint kifizetésére került sor.
Annak ellenére, hogy a fővállalkozó felé a benyújtott számlák teljes egészében kifizetésre kerültek, ily módon az alvállalkozók kifizetéséhez szükséges pénzeszközök rendelkezésre álltak, a kft-t irányító vádlottak azonban a munkákat ténylegesen elvégző és finanszírozó alvállalkozókat egyáltalán nem vagy nem teljes körűen fizették ki. A vádlottak az átutalt pénzösszegekből az alvállalkozóik kifizetése helyett 2009-2011. években összesen mintegy 350 millió forintot saját maguk, illetve az érdekeltségükbe tartozó kft. részére fizettek ki kölcsön címén.
A két vádlott összesen 20 alvállalkozó részére a vállalkozói díjat nem fizették ki, mellyel cégenként 100 ezer forinttól egészen számillió forintig terjedő kárt okoztak az alvállalkozóknak.
A két vádlott alvállalkozóiknak összesen mintegy 550 millió forint kárt okozott, melyből 320 millió forint kár nem térült meg. A két cégvezető, miután a kft. tartozása a több százmillió forintot meghaladta, a gazdasági társaságot fiktív személyek részére értékesítették úgy, hogy a társaság ekkor még rendelkezésre álló 80 millió forint vagyonát eltulajdonították. Ezen fiktív cégeladásban további négy személy vett részt, akiket az ügyészség szintén megvádolt. A gazdasági társaság két vezetőjét az ügyészség 23 rb. bűncselekménnyel vádolja, melyek közül a legsúlyosabb bűncselekmény büntetési tétele 5 – 10 évig terjedő szabadságvesztés.
