Nagyobb rend

Őri László alpolgármester csütörtök reggeli közleményében arról ír: a cél, hogy a rászorulók, a tisztességesen fizetők és az adófizető pécsiek előnyösebb helyzetbe kerüljenek, s legyen nagyobb a rend. „Ma Pécsett mintegy 1600, várhatóan tisztességesen fizető, ugyanakkor rászoruló család vár arra”, hogy városi bérlakásba költözzön, ám „mindezt hátráltatja, hogy eközben több százan vannak olyanok, akik évek óta nem fizették meg a bérleti díjat önkormányzati bérlakásaik után, sok tízmillió forintos közüzemi tartozásokat halmoztak fel, az ingatlanokat lelakták, s több esetben a közösségi együttélésre legalapvetőbb szabályainak betartására is képtelenek”.

A cél a fideszes alpolgármester szerint az, hogy a renitensek ne élhessenek vissza a város jóindulatával, számláikat helyettük ne a tisztességesen fizetők és a pécsi polgárok egyenlítsék ki, hogy előnyt élvezzenek az önkormányzati lakáshoz jutásnál az erkölcsi bizonyítvánnyal rendelkezők és hogy az önkormányzat bérlakásai megőrizzék állapotukat, illetve megújulhassanak.

Az alpolgármester leszögezte azt is: „akik nem támogatják a módosításokat, a rendezetlenség fenntartásában érdekeltek csupán”.

Mi lesz 1500-2000 bérlő sorsa?

Kunszt Márta, a DK pécsi közgyűlési képviselője is közleményt adott ki az ügyben. Többek között azt a kérdést feszegette: 1500-2000 hátralékos bérlője van az önkormányzatnak, az ő jogviszonyuk a rendelet elfogadásával azonnal felmondható! Miképp kívánja ezt kezelni a város?

Kunszt szerint az sem lehet véletlen, hogy a bérlők 15-17%-a képtelen fizetni a költségeket. A bérlakásban élők tapasztalatai szerint, a lakhatási költségek egy átlagos fizetést emésztenek fel. Ennek oka, hogy túlságosan alacsonyan szabták meg a szociális lakbérre jogosultak jövedelemhatárát, így még az átlag alatti bevétellel rendelkezők is piaci alapú lakbér kategóriába esnek. A legrászorultabbak pedig képtelenek kigazdálkodni a költségeket, s így folyamatosan halmozódik az adósság, az önkormányzatnál pedig a kintlévőség! A DK képviselője szerint célszerűbb lenne megfizethető lakbért megállapítani, ezzel esetleg csökkenne az adósságállomány.

A kinnlevőségek kezelésével foglalkozó előterjesztésből egyértelműen kitűnik, hogy maga az önkormányzat sem látja át világosan bérlakásai állapotát - az előterjesztés megtesz az elő lépéseket egy átlátható rendszer kialakítására, de felmerül a kérdés, eddig miképp születtek a döntések.

Kunszt Márta leszögezte: a DK véleménye szerint az önkormányzati bérlakás célja nem jövedelemszerzés kel, hogy legyen, hanem az elesettebb társadalmi csoportok helyzetbe hozásának elősegítése.

Csütörtökön a közgyűlésen több napirendi pont is a lakásrendelettel foglalkozott. A hatodik napirendi pontot (az önkormányzati ingatlanok vagyoni jellegének megváltoztatásáról szóló 45/2011. (IX.27.) önkormányzati rendelet módosítása) vita nélkül fogadták el, a 7. előterjesztésről (az önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérletéről, elidegenítéséről és használatáról szóló 44/2012. (IX.24.) önkormányzati rendelet módosítása) Őri László hosszasan sorolta, hogy mit is takar. Szerinte nagyon jelentős segítség, hogy a város a helyi albérletárakon alul ad ki ingatlanokat - dicsérte az előterjesztést.

Kunszt Márta szerint az üdvözlendő, hogy egy átlátható és világos állapotfelmérést akar az önkormányzat, de az is kiderült, hogy a körülbelül 4000 önkormányzati lakásban élők körülbelül a fele fölött a kilakoltatás réme lebeg, ha megteszik a módosításban szereplő lépéseket. Szerinte kellene gy konszolidációs időszak, és segíteni kellene a lakókat, mert a lakhatási költségek magasak, a legtöbb ember alacsony jövedelméhez képest. Kunsztnak volt egy módosító indítványa, az adósságkonszolidációs korábbi önkormányzati lehetőségét vissza kellene vezetni, és hosszabb távon kellene segíteni a rászorulókat, akár azzal is, hogy alacsony költségű, de egészségesen lakható ingatlanokat hozna létre az önkormányzat. Szerinte a szociális szempontokat is messzemenően bele kell építeni a javaslatcsomagba. Cserfainé dr. Kovács Ágnes (MSZP-Forum Sopianae) úgy látja, a rendeletmódosításban szereplő felmondás (mérlegelés nélkül hat havi lakbér, vagy közüzemi díjtartozás után) túl merev, a méltányolási lehetőségeket meg kell tartani, mert mindenki kerülhet olyan élethelyzetbe, amikor nem tud fizetni akár több hónapon keresztül.

Gulyás Emil (MSZP) szerint is vissza kell hozni a lakbér-támogatási rendszert, egy alapot kellene létrehozni, amiből azok részesülhetnének, akik láthatóan igyekeznek a tartozásaikat megfizetni. Varga Péter (ÖPE) szerint a javaslatcsomagot a későbbiekben is lehet majd módosítani. Fogarasi Gábor (Jobbik) szerint sok demagóg dolgot lehetett hallani eddig, 8 éve arról beszél mindenki a közgyűlésben, hogy nincs rendben a kérdés, a Jobbik viszont 8 éve mondja, hogy változtatni kell a rendszeren, például, hogy bűnözői életmódot folytatók ne kaphassanak lakást. Az erkölcsi bizonyítvány, mint előny is a pártja javaslata volt sok éven keresztül, míg végre elfogadta a fideszes többség - magyarázta. Fogarasi szerint jó, hogy a valótlan jövedelemigazolás bemutatása, hátralék és egyéb fizetési kötelezettségek elmulasztása, illetve határidőig ki nem költözés után ne kaphassanak semmilyen jogcímen újabb önkormányzati ingatlant a jövőben.

Őri László alpolgármester szerint a sajtóban téves és rosszindulatú feltételezéseket lehetett olvasni, az önkormányzat nem ebből a szegmensből akar pénzt megspórolni. Lehet, hogy lesz ilyen hatása, de nem erre fut ki közvetlenül a javaslatcsomag. Az alpolgármester szerint sok olyan pécsi van, akik kihasználták eddig, hogy akkor sem lakoltatták ki őket, ha nem fizettek - miközben más pécsiek a kevés keresetükből adózva fizeti ki ezt helyettük. Joggal kell tehát ezen a rendszeren változtatni, de fontosak a humánus megoldások, senki sem szeretné, ha nőne a védelembe vett gyermekek és a hajléktalanok száma a kilakoltatások miatt. Őri szerint Pécs városában a legmagasabb az önkormányzati tulajdonú lakások száma, a lakások 85 százaléka szociális bérlakás - ebből egyértelműen látszik, hogy Pécs városa elkötelezett a szociális lakhatás biztosításában.

Kisebb vita után Kunszt Márta és Őri László módosító indítványát elfogadták, mint ahogy a teljes rendeletet is.

A 7. után az előrevett 30. napirendi pont(Intézkedési terv a lakásgazdálkodás területén keletkező kintlevőségek csökkentése érdekében) jött, ami a lakásgazdálkodással foglalkozik, illetve egy intézkedési tervet is tárgyaltak ezzel kapcsolatban. Varga Péter (ÖPE), mint az egyik kidolgozója az előterjesztésnek elmondta, hogy az önkormányzat lakásgazdálkodással foglalkozó különböző szintjeit akarják összébb fésülni. Kunszt Márta szerint sokkal többet tud a hivatal a lakáshelyzetről, mint amennyi a papírokból látszik, és helyes, hogy formalizálják ezeket az adatokat. Ugyanakkor továbbra is fenntartja a véleményét, hogy a rendelet szerint 2019-ig akarják konszolidálni a helyzetet a rászorulókkal, de közben él a hathavi fizetés nélküliség utáni felmondási kötelezettség. ezt kellene megcserélni, és a konszolidálást előrébb venni. Varga Péter szerint nincs szándék, hogy egyből utcára kerül a bérlő, ha hat hónapig nem fizet. Juhászné Müllner Marianna (Fidesz) jogi és ügyrendi bizottsági elnök szerint nem tud minden szociális problémát egyszerre megoldani egy rendelet, a figyelmeztető levelekben viszont lehetne több információt adni a rászorulóknak, például a családi csődvédelem lehetőségét is be lehetne mutatni.

Kunszt Márta szerint megint az van, hogy a saját jogszabályait sem tartja be az önkormányzat. Varga Péter szerint lehet, hogy azt kellett volna, hogy minden képviselő és az érintett civil szervezetek leülnek és együtt megvitatják a rendelet tervezetét. Az előterjesztést elfogadta a közgyűlés.