A szigetváriak már tudják, mekkora szívás az államosított szúnyogirtás

2018. május 17. 15:37 2018. máj. 17. 15:37

A város polgármestere a tavaly óta a szúnyoggyérítést koordináló katasztrófavédelemhez fordult a várost ellepő vérszívók miatt. Olyan választ kapott, hogy a várost ellepő rovarok szégyenükben böjtöt tartanak.

Vass Péter, Szigetvár polgármestere levélben fordult az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósághoz. Ebben azt írta, Szigetvár önkormányzata is részt kíván venni az országos szúnyoggyérítési programban, mivel a rovarok okozta ártalom már elviselhetetlen a város területén, ami ráadásul kiemelt turisztikai célpont és országos gyógyhely.

Jött is válasz. E szerint Szigetvár szerepel az idei szúnyoggyérítési programban (taps), amely az ártalom mértékét monitorozó szakértői javaslatok és az országos fertőzöttség függvényében zajlik (gyérülő ujjongás. Jelenleg az extrém szúnyogártalommal fertőzött térségek kezelése zajlik (halk sóhaj).

Tájékoztatták még arról, hogy az önkormányzatok maguk is végezhetnek gyérítést. És akkor jött az elképesztő zárszó:

„Bízom benne, hogy a szúnyoggyérítés végrehajtásáig a csípőszúnyog ártalom mértéke bár bizonyosan zavaró, de azért elfogadható mértékű marad Szigetvár területén.”

Vass Péter lapunknak némi iróniát sem nélkülözve elmondta: valóban éppen hogy csak csipkedik az emberek arcát a szúnyogok, nem marnak úgy, mint más, esetleg frekventáltabb városokban. Hozzátette: ha egy-másfél hónap múlva állnak neki, akkor már igazán megvárhatják azt is, amíg a probléma magától megoldódik.

A megjegyzésre, hogy az önkormányzatok maguk is rendelhetnek gyérítést a polgármester elmondta: amíg ezt nem adja neki valaki írásba, egyetlen önkormányzati, azaz állami fillért sem költ el erre a célra. Az önkormányzatoknak ugyanis erre nincs saját forrása, a költségvetés egyetlen eldugott sorában sem szerepel a szúnyoggyérítés.

A helyzet ugyanis nagyjából ugyanaz, mint a többi államosított területen. Az Orbán-kormány nyolc éve folyamatosan vonja el a feladatokat és a forrásokat az önkormányzatoktól, amelyeknek így egyre szűkösebb a mozgástere. Szúnyogirtásra az a település tud költeni saját forrásból, amit úgy felvet az adó és egyéb bevétel, hogy már minden más feladatát megoldotta. Ilyen pedig nem sok van.