Levéltetű a növényeken, fülbemászó a panelekben – Pécs életre kel
Az idei monszun igen jó hatással volt Pécs faunájára. Nemrég írtunk a várost sújtó muslicainvázióról, de a hozzánk befutott olvasói panaszok alapján levéltetűből és fülbemászóból is több van a kelleténél. Mutatjuk, melyik mit tud.
Többen panaszkodtak arra, hogy Pécs belvárosát (is) ellepik a levéltetvek. Az oka feltehetően ugyanúgy a szokatlanul nedves – mit nedves, olykor távol-keleti monszunt idéző – időjárás lehet, mint a muslicák tömeges megjelenésének.
A levéltetű életciklusa rendkívül érdekes. A Természettár szerint az ősszel lerakott peték áttelelnek, rügyfakadás idején kel ki belőlük az első nemzedék, a szárnyatlan ősanyák. Áprilisban ősanyák elevenszüléssel újabb szárnyatlan nőstény nemzedéknek adnak életet.
A nyári családalapító anyák egy - egy napon akár 20 utódot is képesek világra hozni. Hasonló módon több nemzedék is követi egymást, de a szárnyas nőstények aránya egyre emelkedik.A szárnyas nőstények átrepülnek nyári tápnövényeikre, amelyeken a nyári nemzedékek fejlődnek, melyek általában szárnyatlanok. Szeptemberben ismét szárnyas alakok képződnek, melyek párosodnak, majd megszületnek az ivaros egyedek, melyek októberben és novemberben rakják le áttelelő tojásaikat a hajtásokon, a rügyek mellé. A tojásrakó nőstények még a lombtalan fákon is megtalálhatók.
A levéltetvek, bár bámulatos módon szaporodnak, sajnos hajlamosak tönkretenni a táplálékul szolgáló növényeket, sokan emiatt a pécsi fákat és köztéri leandereket féltik tőlük. Bizonyos kultúrákban éppen ezért irtani szokták őket.
A levéltetű természetes ellensége a cuki katicabogár és az utálatos fülbemászó. A minket felkereső olvasók jelzései szerint Pécsett sajnos az utóbbiból van egyre több. Többen panaszkodtak arra, hogy mind több van a villás fartoldalékú rovarokból a panellakásokban, a negyedik-ötödik emeletig is eljutnak a közutálatnak örvendő ízeltlábúak.
Sokasodásuknak több oka is lehet, ám az egyik mindenképpen egyik fő táplálékuk, a levéltetvek elszaporodása. További lehetséges magyarázat, hogy Pécs alapvetően egy peches város, és bár hancúrozhatnánk kedvünkre a tetvekkel degeszre tömött pocakú bűbáj katicabogarakkal is, nekünk a fülbemászó jutott. A másik, hogy ez utóbbi rovar ugyanúgy a nedves közeget szereti, mint a tetvek vagy a muslicák.
A fülbemászó egyébként nem mászik a fülbe, nem rágja ki a dobhártyát és nem petézik az agyunkba. Legfőbb természetes ellensége ennek ellenére a sikító anyuka összetekert újságpapírral.
