A Zoom.hu cikke szerint Szabó Józsefnek, a paksi atomerőmű nyugalmazott mérnökének vannak ötletei arra, hogy miképp lehetne pluszban több ezer munkahelyet létrehozni a Paks II. beruházás kapcsán.

A lap szerint az atomerőművekben keletkező hőenergia körülbelül harmada lesz villamosenergiaként hasznosítva, a többi gyakorlatilag elvész, illetve a környezetet terheli (ez a paksi erőmű esetében a Dunát jelenti, melyet a létesítmény gyakolatilag felfűt Pakstól délre jó néhány kilométeren keresztül). Az erőmű 8 hőcserélő kondenzátorából egy olyan, amellyel Paks és kapcsolódó közintézményeinek távfűtését el lehet látni.

A most elvesző hulladékhőt lehetne hasznosítani

Szabó József ötlete az, hogy a kondenzátorok cseréjével az eddig gyakorlatilag elvesző hőenergiát be lehetne állítani távfűtésre, amivel a Duna környezetterhelését is csökkenteni lehetne. Ráadásul a hőenergia által felmelegedett hűtővizet egy csőrendszeren akár át is lehetne vezetni a Paks II. projekthez kapcsolt új közúti híd alatt Kalocsa térségébe is, ahol a vizet öntözésre és akár üvegházak melegen tartására is lehetne hasznosítani.

A nyugalmazott mérnök szerint ez a víz nem sugárszennyezett, mielőtt még valaki azt hinné. Ráadásul a víz továbbítására szolgáló szivettyúk meghajtását is meg lehetne oldani azzal, ha az atomerőműből a Dunába visszatérő víz mozgási energiáját fognák be a célra. A vízerőmű 3 megawattos lenne a számításai szerint, és a szivattyúk meghajtásán túl hűtőházak és világítás célra is fel lehetne használni a megtermelt energiát.

Ezzel a beruházással Szabó József szerint pluszban 2-3000 új munkahelyet tudna teremteni a Paks II. projekt a környező 16 településen, főképp mezőgazdasági jellegűeket, de pár száz magasabb képzettséget nem igénylő élelmiszeripari munkahely is létrejöhet, ha hűtőházakat is építenek a megtermelt mezőgazdasági javaknak.

A műszaki és technikai feltételek adottak, a megvalósítás kizárólag szakmapolitikai döntés kérdése

- mondta el a lapnak a mérnök.

Ráadásul azzal, hogy csökkentenék a Duna környezetterhelését, azzal a tervezett vízerőmű és csőrendszer, meg a kapcsolódó dolgok költségei nem jelennének meg pluszként a Paks II. beruházásban. Ugyanis a környezetterhelés csökkentésével az erre kirótt adók is csökkennének, miközben környezetvédelmi pályázati forrásokat is be lehetne vonni. Az épülő új blokkok üzemidejére tekintettel Szabó József szerint jó 50 évre lehetne a fenntarthatóságot biztosítani.

A nyugalmazott mérnök szerint ezen beruházásokkal ráadásul a társadalmi elfogadottsága is nőhetne az atomerőműnek, mert ilyen jellegű előremutató beruházások eddig ilyesfajta létesítményeknél nem valósultak meg nagyon sehol a világban.

Az államtitkárság szerint nem olyan egyszerű a helyzet

A Zoom.hu a felvetéssel kapcsolatban megkereste a Paksi Atomerőmű Kapacitásának Fenntartásáért Felelős Államtitkárságot, akik szerint nem úgy van az, ahogy a nyugalmazott mérnök elképzeli a hulladékhő hasznosítását.

Szerintük ugyanis "az atomerőmű egy hőerőmű, amelynek a működését a termodinamika törvényei szabályozzák.” A lap idézi válaszukat:

„Köztudomású, hogy hőből csak úgy lehet mechanikai energiát, majd abból villamosenergiát előállítani, ha a hő egy részét alacsonyabb hőmérsékleten a környezetbe vezetjük. Így működik minden atomerőmű és minden hagyományos üzemanyaggal üzemelő hőerőmű. A reaktorban a maghasadás során előállított energia egy részét tehát az erőmű körfolyamatában villamosenergiává alakítjuk, míg a hő maradék részét alacsonyabb hőmérsékleten a környezetbe vezetjük.”

Az államtitkárság a következőkre is kitért válaszában:

"A Paks II. projektben különös figyelmet fordítottunk arra, hogy a lehető legmodernebb technológiát alkalmazzuk, ennek következtében az új blokkok hatásfoka jelentősen magasabb, mint a régi blokkok hatásfoka. Ennek köszönhető, hogy miközben a két új blokk 2400 megawatt villamos teljesítményt fog előállítani, ugyanúgy 4000 megawattnyi hőt kell a környezetbe vezetni, mint a jelenleg üzemelő négy blokk esetén.

Ez a 4000 megawattnyi hő azonban a fent említett termodinamikai törvények következtében alacsony hőmérsékleten áll rendelkezésre. A fejlettebb hűtőrendszer alkalmazása következtében az erőmű hűtéséhez felhasznált hűtővíz hőmérséklete mindössze 8°C-kal emelkedik meg, szemben az üzemelő erőmű 11-14°C-os hőmérséklet-emelkedésével. Az alacsony hőmérsékletkülönbség miatt a hulladékhő gazdaságosan továbbiakban már nem hasznosítható"

- olvasható a cikkben.

Az államtitkárság még leszögezte, hogy az új blokkok hűtésének kérdését is alaposan megvizsgálták.

Voltak már tárgyalások az ötletről

A Zoom.hu megmutatta a kormányszerv válaszait a nyugalmazott mérnöknek is.

Szabó József szerint pont hogy a termodinamikai törvények miatt lehetne felhasználni a hulladékhőt, mivel a magasabb hőmérsékletű víz mindig a kondenzátorokban elől található, így könnyen le lehet választani a teljes vízmennyiségről és így hasznosítani is könnyebb.

A nyugalmazott mérnök azt is elárulta a Zoom.hu-nak, hogy ugyan zajlottak tárgyalások erről az ötletről közte és a MVM Zrt. vezetésével és a térségi kormánypárti országgyűlési képviselővel, ám ezek végül megszakadtak.