Elzárás, listázás - kész a hajléktalanüldöző törvény
Mint laza szerkezetű bélsár a libán, úgy robbant át az Országgyűlésen pénteken a szabálysértési törvény azon módosítása, melyet a hajléktalanok ellen hoztak. A begyűjtött hajléktalan higiéniájáról (és adott esetben állatáról) a rendőrségnek kell majd gondoskodnia, lesz hajléktalanlajstrom, a renitens fedél nélküliekre pedig közmunka vagy elzárás vár. Pénzbüntetés nem.
Október 15-étől szabálysértést követ el az, aki életvitelszerűen tartózkodik közterületen - így szól az alaptörvényhez igazított szabálysértési törvény, melynek módosításáról július 20-án, 132 igen és 54 nem szavazat mellett döntött a Parlament.
A jogszabály a hajléktalanokkal szemben speciális helyszíni intézkedési eljárást vezet be. Ennek keretében a rendőr felszólítja a hajléktalant a közterület elhagyására. Semmilyen további eljárás nem kezdődik el azzal szemben, aki ennek eleget tesz vagy együttműködik. Szabálysértési eljárás is csak azzal szemben indul, akit a rendőr 90 napon belül már háromszor szólított fel a közterület elhagyására, ám ennek az adott időn belül negyedik alkalommal sem tesz eleget.
Ahhoz, hogy ezt ellenőrizni lehessen, létrejön egy nyilvántartás azokról, akiket helyszíni intézkedések alá vontak. A nyilvántartásban az adatokat a helyszíni intézkedéstől számítva 90 napig, illetve az eljárás megindításáig lehet tárolni, az információk 90 nap után törlődnek. Aki ellen szabálysértési eljárás indul, az közérdekű munkával, vagy ha ezt nem vállalja, esetleg visszaeső, akkor elzárással sújtható, pénzbírság nem szabható ki. A szankcióról bíróság dönt. |
Mivel az eljáráshoz az érintettet előállítják, a rendőrség ez idő alatt köteles gondoskodni a hajléktalan tisztálkodásáról és tiszta ruhájáról, de az érintett ingóságáról és vele élő állatáról is. Az ingóságokat hat hónapig őrzik majd, ennek letelte után az arra kijelölt szerv megsemmisíti azokat.
A Belügyminisztérium parlamenti államtitkára a javaslat országgyűlési vitájában korábban arra hívta fel a figyelmet: a cél az, hogy a változtatásokat emberséges módon hajtsák végre, és nem az, hogy ezeket az embereket a büntetés-végrehajtás intézményeiben helyezzék el.
Kontrát Károly hangsúlyozta, ha a hajléktalan a hatósági intézkedés során elfogadja a segítséget, akkor semmilyen szabálysértési szankcióról nem lehet szó. A javaslat célját a hajléktalanokat érintő szociális ellátások jobb és tudatosabb megszervezésében jelölte meg, és abban, hogy a jelenleg az utcán élő embereket arra ösztönözzék, vegyék igénybe a rendelkezésre álló szálláshelyeket. Emellett - folytatta - az is cél, hogy a közterületek állapotát megőrizzék, a közbiztonság területen elért eredményeket megtartsák, az állampolgárok szubjektív biztonságérzetét tovább javítsák.
Sokszor több hajléktalan lehet Pécsett, mint férőhely
A hajléktalanok és a lakásszegénységben élők helyzetéért küzdő A Város mindenkié pécsi csoportja (AVM Pécs) tavaly összegezte az akkor három éves helyi, az életvitelszerűen közterületen élést tiltó rendelet kapcsán a baranyai megyeszékhely ellátási helyzetét - írtuk még júniusban.
E szerint 2014-2017 között mindössze tízzel lett a városban megnövelve a hajléktalan férfiak férőhelye, összessgében pedig legfeljebb 300 férőhely áll a fedél nélkül élők rendelkezésére, miközben Pécsen a 2017. szeptemberi adatok szerint több mint 1500 regisztrált hajléktalan.
"Azok, akik a teltház miatt még télen sem tudnak a szállókon aludni, kénytelenek kunyhókban, elhagyatott kertekben, raktárépületekben vagy az utcán élni. Vannak olyanok is, akik azért nem mennek a szállóra, mert nem tudnának párjukkal együtt élni, nem akarják feladni önállóságukat, vagy félnek a lopásoktól.
A hivatalos statisztikák alapján a rendelet kiadása óta Pécsett egyetlen ember ellen indult eljárás életvitelszerű közterületen tartózkodásért, ami mutatja, hogy valódi rendészeti célja nem volt a rendeletnek, csupán a hajléktalanok elleni hangulat keltése, megbélyegzése, és erőszakkal való és többnyire konkrét indok nélküli kitiltásuk a belvárosból"
- idéztük akkor a bejegyzést.
