Pécs adóssága nem közügy?

2018. július 31. 15:31 2018. júl. 31. 15:31

Hiába kérte, nem kapta meg Mellár Tamás Pécs polgármesterétől a Hoppál-bizottság egyre rejtélyesebb anyagát. A város független parlamenti képviselője szerint nem meglepő, ha rosszul működik a város gazdasága, ha a polgármester nem hajlandó közügyeket nyilvánosságra hozni.

A témában Mellár Tamás juttatott el levelet szerkesztőségünkhöz, ezt alább változtatás nélkül közöljük:

„Mint ismeretes, az Orbán kormány 2014-ben rendezte a városi önkormányzatok adósságát és így Pécs városának adósságát is kifizette. Ezt követően azonban igen hamar újból elkezdett a város adóssága felhalmozódni és 2017 őszére már 10 milliárd Ft feletti értékre emelkedett. Szakértői becslések szerint ma már a város adósságállománya 12 milliárd és ha ehhez még hozzászámítjuk az önkormányzati vállalatok adósságát is, akkor 20 milliárd forintot is meghaladja. Erre a súlyos problémára reflektálva jött létre a múlt év őszén egy tényfeltáró bizottság Dr. Hoppál Péter országgyűlési képviselő vezetésével, amely azt vizsgálta, hogy miért kezdett el ismét felhalmozódni Pécs városának az adóssága és mit kellene tennie a város vezetésének annak megállítása érdekében.

A tényfeltáró bizottság jelentésének elkészülte után munkájáról beszámolt a pécsi közgyűlés előtt is 2018. június 21.-én. A tényfeltáró bizottság elnöke, Dr. Hoppál Péter közel egyórás beszédben foglalta össze a bizottsági anyag főbb megállapításait, majd a beszámolót vita követett. A város anyagi helyzetének rohamos romlása engem, mint frissen megválasztott országgyűlési képviselőt, arra indított, hogy Páva Zsolt polgármester úrtól elkérjem a tényfeltáró bizottság írásos anyagát, amelyet a szóbeli tájékoztatás után ő a közgyűlésen kézhez kapott. Közgazdászként és Pécsért aggódó polgárként is igen kíváncsi voltam a bizottság megállapításaira és javaslataira, különös tekintettel arra, hogy mi lehet az a közös keret, amelyben gondolkodva és összefogva segítséget nyújthatunk bajba jutott városunkon.

A polgármester úr azonban megtagadta a dokumentum kiadását 2018. július 30.-án kelt levelében, arra hivatkozva, hogy (1) az nem az önkormányzat megrendelése alapján készült el, (2) azt pusztán a polgármesteri munkája segítésére kapta meg, (3) a dokumentum szerzői nem adtak neki felhatalmazást a közzétételre.

Nos, ezzel kapcsolatban a következő megjegyzéseim vannak:

(1) Ha egy országgyűlési képviselő vezetésével létrejön egy vizsgáló bizottság, abból a célból, hogy megállapítsa a város újbóli eladósodásának okait, akkor az ebből keletkező dokumentumok mindenképpen közérdekű adatoknak számítanak. Hiszen a város adóssága közügy, mert minden polgárnak viselnie kell ennek következményeit. És vajon mi más lehetne egy képviselő feladata, mint a közügyekkel való foglalkozás. Ha Hoppál képviselő úr, Pécs városát komolyan érintő kérdésben vizsgálódást folytat, akkor annak eredménye mindannyiunkra tartozik.

(2) Páva Zsolt polgármester úr úgy tűnik nincs tisztában a feladatával, azzal hogy neki a köz érdekében kell munkálkodnia, többek között azért hogy Pécs városa kikerüljön az adósságcsapdából. Tehát azok a tanácsok, amelyek az ő polgármesteri munkáját segítik, azok ebből következően közérdekű információk, hiszen a város polgári közösségének életét befolyásolják.

(3) Nincs okunk elvitatni a jóhiszeműséget a tényfeltáró bizottság tagjaitól, tehát én úgy hiszem, hogy ők ezt a munkát azért végezték el, hogy segítsenek a városnak a súlyos gazdasági problémái megoldásában. Éppen ezért nekik elemi érdekük az, hogy minél többen megismerjék az általuk megfogalmazott javaslatokat, hiszen csak úgy lehet elszakadni az eddigi rossz gyakorlattól, ha minél több pécsi munkavállalót, vállalkozót és adófizető polgárt meg tudnak győzni az ő elképzeléseik melletti kiállásról és az az alapján történő együttműködés szükségességéről.

Ezek után nem lehetünk meglepve azon, hogy milyen rosszul működik a város gazdasága, hiszen a polgármester nincs tisztában azzal, hogy mi a kötelessége, nem hajlandó a közügyeket nyilvánosságra hozni, megosztani a város polgáraival és együttműködésüket kérni az új városi gazdaságpolitika kialakítása érdekében.”