Összesítette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a 2016 úgynevezett kis népszámlálás adatait, amelyben a kivándorlási hajlandóságát is mérték.

"s kitántorgott Amerikába másfél millió emberünk"

A hvg.hu által közreadott összesítés szerint az aktív korú (16-64 év közötti) lakosság közül minden 12. személy (vagyis 8,4 százalék) gondolta úgy, hogy rövidebb-hosszabb ideig - akár véglegesen is - külföldön képzeli el az életét. A megkérdezettek 14 százaléka a kérdezés időpontjában már a külföldre költözés mellett döntött.

"A kivándorlásról gondolkodó 542 ezres népesség többsége – 71 százalék – nem kívánt örökre hátat fordítani Magyarországnak, közel a fele legfeljebb ötévi távolléttel kalkulált. A további 29 százalék viszont késznek mutatkozott arra, hogy „örökre” elhagyja származási országát. A külföldre távozással kapcsolatos elhatározását már befejezett ténynek tekintők esetében a véglegesen emigrálni szándékozók aránya pedig elérte a 41 százalékot" - áll a cikkben.

Hogy azóta hányan döntöttek ténylegesen a kivándorlás mellett, azt egyelőre nem tudni, bár a tavalyi évi külföldi célországi statisztikák adatai alapján közelítő értéket lehet mérni: a brüsszeli statisztikusok mintegy 424 ezer főre tették 2017-ben a Magyarországról az Európai Unió és néhány másik államba (Norvégia, Svájc, Izland) kivándorolt magyar állampolgárok számát. Mindezek mellett az ENSZ 2017 demográfiai felmérése szerint a világban 637 ezer olyan ember él, aki Magyarországon él (de ebbe a számba az 1956-ban kivándoroltakat is beleszámolják).

A dél-dunántúli régióból voltak a legtöbben külföldön 2016-ban

A KSH összesítése szerint az 1990 óta külföldre települt aktív korú magyarokból relatíve a legnagyobb arányt (4,5-5,1 százalék) a dél-dunántúliak képviselik: ennyien tartózkodtak a 2016 őszén felvett kis népszámláláskor külföldön.

A második legnagyobb kibocsátó régiók a közép-dunántúli és a dél-alföldi voltak (4-4,49 százalék), ezt a közép-magyarországi és észak-magyarországi (3,2-3,6 százalék) régiók követték. Legkevesebb kivándorlót a nyugat-dunántúli régió adott (3,12-3,19 százalék).

A kivándorlók főbb célországai továbbra is Ausztria, az Egyesült Kriályság és Németország, ide 71 százalékuk ment ki. Másik 22 százalék más EU-s államokba, vagy Svájcba és Norvégiába költözött, 4 százalék pedig az Egyesült Államokban próbált szerencsét.

Az összesítés szerint az Egyesült Királyságba leginkább a hosszabb távon maradni akaró fiatalok, az érettségizettek és diplomások mennek ki, a fizikai munkára érkezők csak 37 százalékot tesznek ki. Németországba viszont a 40-64 év közti, alacsony végzettségű vagy szakmával rendelkező férfiak vándorolnak ki, de ők egy-két évre maradnak csak. A német nyelvterületre kivándorlók több mint fele fizikai munkát végez. Az Egyesült Királyságban és "Ausztriában viszont meglehetősen magas (30, illetve 31 százalék) a kereskedelmi és a szolgáltató szektorban elhelyezkedők aránya" - áll a cikkben.

Nem sokan jöttek haza

A hazaköltözési ráta ennél nagységrendileg kisebb, a KSH és az egészségügyi szolgáltatók jelzései szerint 2010 és 2016 között 60 ezer olyan magyar állampolgár jött haza, akik a hazatérésüket megelőző legalább egy évet külföldön töltötték.

"A visszavándorlás leggyakoribb motivációja valamilyen családi ok, az érintettek több mint egyharmada e kategóriába tartozott. Relatíve sokan (16-17 ezren) jöttek haza azért is, mert a kitűzött céljaikat (például pénzgyűjtés, nyelvtanulás) időközben sikerült elérniük" - olvasható a hvg.hu cikkében.