Hetek óta ömlik a Fidesz által vezérelt médiából a panaszáradat, hogy az Európai Tanács által felkért, Judith Sargentini holland zöldpárti politikus által vezetett különbizottság azért "támadja" "Magyarországot", mert a "magyarok úgy döntöttek", hogy "nem kérnek a bevándorlásból".

Szögezzük le gyorsan: a Sargentini-jelentés nem emiatt készült, hiába is veri a tamtamot ezzel a kormánypárt, mert az előző évekből azt a tapasztalatot szűrte le, hogy a tényekkel való szembenézés helyett migráns hordákkal riogatni a jó népet még mindig egyszerűbb és biztosabb módja a hatalomban maradásnak.

A jelentés az Európai Unió alapszerződésében garantált uniós jogok (mint a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartása) magyarországi helyzetét vizsgálta meg az EBESZ, a Velencei Bizottság, a korrupció ellen fellépő európai államok szervezetének (GRECO), és más uniós szervek jelentéseire hivatkozva.

[size="16"]Maga a dokumentum itt olvasható magyarul, a tartalmát az Átlátszó kivonatolta, mi is ezt használtuk a cikk elkészítéséhez.[/size]

A jelentés 12 témakört vet fel, mint ahol sérültek a magyar kormány által az uniós jogok - ebből csak az egyik a migrációs krízis kezelési módja.

1) Alkotmányos és választási rendszer működése

2) Igazságszolgáltatás és más intézmények függetlensége, a bírák jogállása

3) Korrupció és összeférhetetlenség

4) Magánélet védelme és adatvédelem

5) Szólásszabadság

6) Tudományos élet szabadsága

7) Vallásszabadság

8) Egyesülési szabadság

9) Egyenlő bánásmód

10) A kisebbségekhez tartozó személyek – köztük a romák és a zsidók – jogai, valamint a kisebbségekkel szembeni gyűlölködő kijelentésekkel szembeni védelem

11) A migránsok, menedékkérők és menekültek alapvető jogai

12) Gazdasági és szociális jogok.

A jelentés innentől kezdve nem állít olyanokat, amiket az elmúlt 8 évben ne olvashatott volna senki az ellenzéki jellegű sajtóban.

Magáról a jelentésről szerdán szavaz az Európai Parlament, ha a képviselők kétharmada megszavazza a dokumentumot, akkor a magyar kormány ellen elindíthatja az EP a 7. cikkelynek nevezett eljárást, amely akár azzal is járhat végső soron, hogy Magyarországot kizárják az unióból.

Alkotmánybíróságtól a választásig

Az első részben az Alkotmánybíróság egyes jogköreinek csorbítását veszik elő (pl. költségvetési tárgyú törvények esetében), szó esik az alkotmányozás átláthatatlanságáról (tényleges konzultáció, civil kontroll hiánya), az állampolgárok törvényekkel szembeni fellépési jogának megvonásáról. Arra is kitérnek ebben a részben a készítők, hogy a kormánypártnak közvetlen befolyása volt az Alkotmánybíróságra azzal, hogy ők határozhatták meg a kinevezési feltételeket, a testület létszámát, stb. Ezeket a megállapításokat elsősorban a Velencei Bizottság korábbi állásfoglalásaira alapozva írták bele a dokumentumba.

Ez a rész tartalmazza a választási törvénnyel és eljárással szembeni fenntartásokat, amiket az EBESZ állapított meg az idei parlamenti szavazás kapcsán. Nevesül: bár a szavazás összességében törvényes módon zajlott le, előtte a kampányban jelentősen nagyobb arányú volt a kormánypárti jelöltek szerepeltetése minden felületen, mint az ellenzéké - ami pedig a kormányoldali médiatúlsúlynak, hirdetési piacnak, plakáttörvénynek, stb. köszönhető.

Handó Tünde túlhatalma

A második részben a Velencei Bizottság, az ENSZ és a korrupció ellen fellépő államok (GRECO) megállapításai alapján lettek problémák felsorolva.

Ilyen probléma a bírák nyugdíjkorhatárának 2012-es kormánypárti megváltoztatása (vagyis kényszernyugdíjazás), a polgári peres bírósági eljárások több éves elhúzódása, több bíró elbocsátása. Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének, Handó Tündének a túlhatalmát is felemlegették, valamint arra is kitértek, hogy az Országos Bírói Tanács OBH feletti jogkörét erősíteni kellene.

Ó, ió, ció - korrupció

A harmadik rész az OLAF, a GRECO, a EBESZ, a Nyílt Kormányzati Együttműködés adataira hivatkozva készült. A főbb problémák a következők: a korrupció; a képviselői vagyonnyilatkozatok semmit nem érése (ha elrontják, nincs szankció, és eleve nem sokat érnek, mert nem a tényleges vagyoni helyzetet mutatják be). Probléma továbbá a kampánypénzek forrása (csak a választás után kell számot adni ezekről, nem előtte), de az is gond, hogy egyre kevésbé hatékony a magyar kormányzás, az uniós államok egyik legrosszabb helyén áll az ilyen rangsorban. Mindamellett a magyar kormány 2016-ban kilépett a Nyílt Kormányzati Együttműködésből.

Előkerült a Tiborcz-féle Elios-ügy, illetve még más esetek is, mikor bebizonyosodott, hogy az uniótól érkező támogatásokkal éltek vissza magyar szereplők. Magyarország egyébként a GDP-je 4,4 százalékát kitevő uniós finanszírozásban részesül. Arról is szó esett, hogy Magyarország az egyetlen olyan állam, amelynek kormánya nem volt hajlandó részt venni az Európai Ügyészség létrehozásban 2017-ben. Ez a szervezet felügyelné az uniós támogatásokkal szembeni visszaélések kapcsán indult eljárásokat.

Egy 2014-es antikorrupciós jelentés szerint Magyarországon 89 százalék érzi elterjedtnek a korrupciót.

Ha akar, a kormány a szolgálatokon keresztül sokakat megfigyelhet

A magánélet védelme és az adatvédelem témakörben (4. rész) a jelentés szerint az a probléma, hogy a nemzetbiztonsági célból folytatott törvénytelen megfigyeléssel szemben 2016-ban nem álltak fenn a megfelelő jogi garanciák, ezzel pedig sérültek a magánélet tiszteletben tartásához való jog.

2018-ban az ENSZ Emberi Jogok Bizottságának volt az a problémája, hogy nemzetbiztonsági szempontból folytatott titkos megfigyelés jogi szabályozása lehetővé teszi a kommunikáció tömeges megfigyelését és lehallgatását, és nincsenek megfelelő biztosítékok a magánélet tiszteletben tartásához való jog érvényesítésére.

Szólásszabadság: mindenki azt szól, amit szabad

Cikkünk közcíme Hofitól lett kölcsönözve, de a helyzet nem annyira vicces a jelentés szerint. A problémák közt említik a kormányzati médiatúlsúlyt, a szerkesztőségekben létező öncenzúrát (általában a tulajdonosok politikai kötődése miatt), a tulajdonosi kör átpolitizáltságát. Gond van a Médiatanáccsal, a közszolgálati média centralizált és kormánypárti irányításával, valamint a nem kormánypárti sajtó sorozatos negligálásával (Parlament alakuló üléséről kitiltott újságírók esete az egyik példa a sok közül).

A jelentés szerint elfogadhatatlan a közérdekű adatok kiadása munkaköltségeinek áthárítása az adatigénylő felé, mint ahogy az is eléggé rossz megoldás, hogy a becsületsértés bűncselekmény, nem pedig a polgári eljárásrendhez tartozó cselekmény.

A jelentés ezen része a Velencei Bizottság, az EBESZ, az ENSZ, Európai Tanács dokumentumain alapul.

Az a tudomány, amit a kormány annak mond

A 6. része a jelentésnek (mely az ENSZ, az Európai Bizottság és a Velencei Bizottság megállapításain alapul) leginkább a Közép-európai Egyetem (CEU) elleni 2017-es kormányzati letámadásról értekezik. Emiatt az EB keresetet nyújtott be az Európai Unió Bizottságához.

Keresztény és magyar - már ha egyetért a Fidesszel

A 7. rész a vallási helyzettel és a Fidesz által összehozott 2011-es új vallási törvénnyel foglalkozik - ez volt az a törvény, amely több kisegyháztól is elvette az egyház státuszt (például az Iványi Gábor által vezetett Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség is így járt), ami súlyos válságba sodorta a felekezeteket. A törvényt egyébként a magyar Alkotmánybíróság is alaptörvény-ellenesnek találta (országgyűlési képviselők döntésétől függ az elismert és el nem ismert egyházak sorsa önkényesen bevezetett kritériumok mellett), de az Emberi Jogok Európai Bírósága is foglalkozott az üggyel.

Civilek? Pfúj!

Az egyesülési szabadság kapcsán a jelentés 8. része (amely az ENSZ, az EBESZ, az Európai Bizottság, Velencei Bizottság megállapításain alapul) a civilekkel szembeni kormányzati vegzálásról értekezik. Szó esik a 2014-es Norvég Alap és az onnan pénzt kapó civil szervezetek elleni támadásokról, majd a tavaly már belengetett, de idén élesített "Stop Soros"-törvénycsomagról, a 25 százalékos különadóról, a "külföldi ügynök" kötelező megnevezésről is - mint olyan problémákról, amik az uniós jogokat sértik.

Egyenlő bánásmódok - papíron

A 9. rész (az ENSZ, EBESZ, Európai Bizottság, Emberi Jogok Európai Bírósága adatait alapul véve) az egyenlő bánásmóddal foglalkozik. Problémaként említi a nők alulreprezentáltságát a parlamenti életben, a kapcsolati erőszak női áldozatainak hiányos védelmi szabályozását a magyar büntető törvénykönyvben, az Isztambuli Szerződés elmaradt ratifikálását.

A diszkrimináció kapcsán kitér a jelentés arra, hogy ugyan ez alkotmányilag tiltott, a nemi identitás és szexuális irányultság miatt még mindig érik hátrányok az embereket. A család fogalmának alkotmányi meghatározása pedig eleve diszkriminál azzal, hogy ebből a körből kizárja az azonos nemű élettársakat.

A mentális, értelmi és pszichoszociális fogyatékkal élők helyzete sokszor megalázó, sokakat kényszergyógykezelnek, vagy otthonokba kényszerítenek, ahol rossz életkörülmények közé kerülnek (zsúfoltság, ápolók kegyetlenkedései, stb.).

Gyűlölködés a kisebbségekkel szemben

A 10. rész (amely az ENSZ, EBESZ, EU Bizottság, EJEB megállapításain alapul) szerint a szexuális kisebbségekkel, romákkal és zsidókkal szemben még mindig nagy az előítélet a magyar társadalomban.

Ezt pedig tovább erősítette a kormány, például a menekültek elleni plakátkampánnyal, vagy pedig a Soros György elleni "hadjárattal". Utóbbi kapcsán a jelentés megjegyzi, Orbán Viktor idén március 15-ei beszéde, melyben Soros ellen kikelt, antiszemita jellegű megszólalásokat tartalmazott. De ott van a miskolci "számozott utcákból" kényszerkilakoltatott romák ügye is, valamint az is, hogy a roma gyerekek felülreprezentáltak a kisegítő osztályokban, mivel hibásan alkalmazzák rájuk a szellemi fogyatékosság diagnózisát.

Azt ugyanakkor a jelentés elismerte, hogy a kormány az antiszemitizmus ellen sok intézkedést hozott, mint ahogy a romák integrációjáért is sokat tett. Bár utóbbinak némileg ellentmond, hogy a képzésben, oktatásban és alkalmazásban nem álló fiatal romák aránya a 2011-es 38 százalékról 2016-ra 51 százalékra nőtt.

Menekültekkel szembeni bánásmód

A 11. rész (amely az EBESZ, ENSZ, Európai Tanács, Európai Bíróság, EJEB, Európai Bizottság adatain alapul) szerint 2015-től kezdve a magyar kormány szisztematikusan szűkítette és építette le a menekültek jogait.

Külön kitérnek a tranzitzónákban uralkodó állapotokra és a határzónában történt bántalmazásokra is, mint ahogy arra is, hogy 2016-tól kezdve a kormány több 10 ezer menekültnek tiltotta meg alkotmányba írva, hogy egyáltalán menekültkérelmet nyújthassanak be. A kvótaper-ügyről is szó esett, amit Magyarország elbukott, ám a kormány azóta sem tett eleget annyira a menekültek átvételére szóló kötelezettségnek.

Ha utcára kerülsz, nehéz a visszaút a társadalomba

Az utolsó rész (amely az ENSZ, Európa Tanács, a Szociális Jogok Európai Bizottsága, az Európai Bizottság adatain alapul) szerint a szociális jogok és gazdasági jogok is sérültek az utóbbi években Magyarországon.

Fő probléma a hajléktalanság kriminalizálása, a nehéz helyzetbe került családoktól a gyerekek gyámügyi elvétele, az egyre erősödő kilakoltatási hullám (amelyben többen úgy kerülnek utcára, hogy nincs hova menniük).

Gondot okoz továbbá, hogy az EU-n belül Magyarországon jár a legrövidebb ideig (3 hónap) munkanélküli segély, de más támogatások sem elegendőek az életre, miközben elég jelentős az elszegényedettség, a gyermekszegénység az unió átlaga feletti. Mindezek mellett a sztrájkjog is alig érvényesíthető a szakszervezeteket megkötő rendelkezései miatt a jelentés szerint.