Akik megtalálják a számításukat, és akik nem
12 évesek matematika kompetenciáját mérték öt éven keresztül, ebből írt elemző cikket az Összkép. Ne áltassuk magunkat: a gazdasági és a matematikai szegénység térképe szinte teljesen egybeesik, ugyanakkor vannak a régióban mateknagyhatalmak – egészen kisvárosok között is.
Az Összkép elemző cikkben vetette össze a 12 éves magyar diákok matekkompetenciáját.
Budapest eredményei kimagaslóak, a nagyvárosok járásaiban pedig jobban megy a matek, mint az ország többi részén. Az abszolút pontszámok az ország gazdagabb térségeiben magasabbak, azonban ha a szülők társadalmi hátterének hatását kiszűrjük, más térképet kapunk. A főváros mellett az ország délnyugati-déli részén ad a legtöbbet az iskola és az élmezőnyben szerepel néhány járás az Észak-keleti végekről is – áll az Összkép cikkében.
Nem nagy meglepetés, hogy Budapest és közvetlen környéke mellett az alföldi egyetemvárosok és a nyugati nagyvárosok szerepelnek jól.
Üdítő kivétel éppen a mi régiónk: a pécsi mellett a bólyi, a pécsváradi és a bonyhádi járás is a legjobb 33-ban végzett, amint ez az Összkép térképén is jól látszik:
Ám különösen erős a régió kelet-nyugati tengelye az iskola által nyújtott tudásban a szülők társadalmi hátterét is figyelembe véve. Nyolc régiós járás is a legjobb 33 között végzett amikor azt vizsgálták: mit lehet várni a diákoktól az anyagi lehetőségeikhez mérten. Kiemelkedően magas az iskolák hozzáadott értéke a pécsváradi, a barcsi, bólyi, hegyháti, bonyhádi, mohácsi, pécsi és szigetvári járásban.
Érdekes, hogy a matematikailag menő területek közé beékelődve olyan sereghajtók vannak, mint a sereghajtók között kullogó szentlőrinci, vagy a szintén hátul tanyázó tamási járás.
Általánosságban mégis arra jutottak a cikk szerzői, hogy az iskolák többsége nem tölti be azt a funkciót, hogy versenyképes tudással csillogóbb jövőt kínáljon szüleikénél a gyerekeknek.
