Nahát: a közmunkások keveslik a bérüket
Így aztán egyre kevesebb van belőlük. Mondjuk a kormány célja ez is volt, csak most meg jelentkeznek a gondok. Az ATV stábja Siklósnagyfaluban járt, ahol, már tudjuk, a polgármester is kevesellhette a bérét, nem csak a közmunkások.
A témában az ATV forgatott riportot. Többek között Siklósnagyfaluban jártak, ahol a még megmaradt közmunkások épp az önkormányzat területén termesztett paprikát takarították be. Ők azt mondták, hogy azért maradtak, mert ez a munka is jó, bár a bér nagyon kevés. „Mi szeretjük nagyon ezt a programot. Igaz, kevés az 54 ezer forint, mert nagyon sok a fizikai munka, nagyon sok, de szeretjük csinálni” - mesélte az egyik közmunkás a tévéseknek. Egyik társa úgy fogalmazott: „A nyolc óránkat ledolgozzuk mi is, tisztességesen és sokszor többet is, mint mások. Aztán 54 ezer forint helyett csak jó volna százvalahányezer forint, ha megkapnánk”.
A polgármester azt mondja, hogy a versenyszféra viszi a szakembereket a közalkalmazottak közül. „A szakemberhiány az nem csak nálunk, hanem az egész országban nagy probléma” - magyarázta Kosztics József, hozzátéve, hogy el kell gondolkodniuk azon, hogy külsősöket vonnak be azokba a munkákba, amiket eddig közmunkásokkal oldottak meg. Szűgyi kollégájával arról is beszéltek: változott a településüzemeltetés keretében elvégzendő feladatok mennyisége, és ezeket döntően vállalkozásokkal fogjuk ellátni, ami természetesen az önkormányzat költségvetését némileg szűkíti” - magyarázta Markó Antal polgármester.
A polgármesterek azt mondták, hogy a közmunkások foglalkoztatásának nem fog segíteni az sem, hogy a tervek szerint szigorítani kívánják a feltételeket, mert az sok helyen a még megmaradt közmunkásokat is a versenyszférába fogja mozdítani.
Sajna Siklósnagyfaluban nem csak a közmunkások kevesellhették a bérüket, de minden jel arra utal, hogy a polgármester is alternatív jövedelem után nézhetett. Legalábbis erre utal, hogy amikor éppen nem a közmunkaprogram visszásságairól elmélkedik a televízióban, akkor a vádlottak padján áll társaival, egyebek mellett költségvetési csalás miatt.
A Nemzeti Erőforrás Minisztériumához 2011. évben beterjesztett pályázattal az önkormányzat 17 millió forint támogatást igényelt a község alsó tagozatos iskolájának újraindítása címén. A támogatási szerződés megkötését követően a polgármester megállapodott a II. rendű vádlott által vezetett gazdasági társasággal a kivitelezési munkák elvégzésére. A megállapodás megkötésekor ezen gazdasági társaság nem létezett, azt utólagosan hozták létre valótlan tartalmú számlák létrehozására.
A II. rendű vádlott cége nevében közel 4 millió forint összegben állított ki számlát, emellett a polgármester egy másik kft-től is beszerzett 3,6 millió forint kifizetéséről szóló számlát, melyek szerint a cégek az iskola felújításában részt vettek, ott munkát végeztek. A polgármester ezen számlákat a minisztériumhoz benyújtotta, ahonnan támogatásként 7,6 millió forintot kifizettek. Ezen számlák azonban valótlan tartalmúak voltak, ugyanis a munkákat már korábban, más cégek elvégezték, ami után az önkormányzat korábban már igénybe vett állami támogatást.
A polgármester ezen felül a Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjával is kötött szerződést a kistérségi startmunka mintaprogramban való részvételről. Ezen pályázattal kapcsolatban a polgármester szintén benyújtott a II. r. vádlott által kiállított valótlan tartalmú számlákat, mely alapján jogosulatlanul vettek igénybe 7,8 millió forint támogatást.
A pályázatokon kívül a polgármester mintegy 5 millió forintot vett fel az önkormányzattól mely vonatkozásában a II. r. vádlott cége által kiállított valótlan tartalmú számlákat helyezte az önkormányzat könyvelésébe. Ezen számlák földmunkákról, építési tevékenységről szólnak, mely munkákat azonban a II. r. vádlott cége nem végezte el.
