Százezerrel keresnek kevesebbet Baranyában, mint Budapesten
Mindössze három megye és a főváros az, ahol 200 ezer forint nettó felett visznek haza átlagban az emberek - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb összegzéséből. Somogyban és Baranyában szinte forintra egyforma összeg érkezik a számlára hó elején, ez azonban százezer forinttal alacsonyabb összeg, mint amennyit Budapesten keres az átlag. Kiderült az is, a régióban Tolnában a legvastagabbak a pénztárcák, vastagabbak, mint Pest megyében.
Közzétette a Központi Statisztikai Hivatal a legfrissebb számokat, melyből kiderült, hol mennyit is keresett átlagosan a magyar 2018 első felében. A KSH kiadványában látszik, hogy a legjobb átlag - természetesen - Budapesten volt, itt havonta 272 254 forint nettó érkezett a számlákra. Megyék tekintetében Győr-Moson-Sopron az élharcos 224 354 forint havi keresettel, őt Fejér megye követi 210 007 forinttal, a harmadik helyre pedig Komárom-Esztergom megye jött fel a 209 898 forintjával.
Heves és Pest megyében hajszállal maradtak el a nettó fizuk a bűvös 200 ezertől, előbbi megyében 198 957, utóbbi 194 939 forintot utaltak a munkáért.
Tolnában azonban jobban kerestek átlagban, mint Pest megyében: a dél-dunántúli megyében 196 855 forint érkezett havonta. Tolna megye Veszprém és Vas megyéket is verte (193 767, illetve 195 869 forint volt arrafelé az átlag). Baranya és Somogy már nem teljesített ilyen kiemelkedően. Baranyában 177 660, Somogyban 177 385 forint volt az átlag, mely 20 ezerrel marad el a tolnai, 50 ezerrel a győr-moson-soproni, százezerrel pedig a budapesti keresettől. |
A Dél-Dunántúli megyék számai némi javulást mutatnak az első negyedéves adatokhoz képest. Júliusban még a KSH akkori adataira támaszkodva arról írtunk, hogy Baranya megyében 175 514 forint, Somogyban 174 525, míg Tolna megyében 189 311 forint volt az adókedvezmények nélküli átlagos nettó bér az idei első negyedévben.
De hogy valami jót is mondjunk, Baranyában még mindig jobban elhíztak a pénztárcák, mint például Szabolcsban, ahol 149 568 forint volt az átlag nettó. Békésben sem verették sokkal többől, arra 158 904 forint gurult be havonta a kasszába. A 170 ezres nettó átlagot alulról súrolta Borsod, Nógrád és Zala, Bács-Kiskun és Csongrád pedig már a 180-185 ezres tartományban szerepelt.
Növekedés van, csak valahogy sokan mégsem érezzük
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2018 I. félévében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 324 ezer forintot, míg adókedvezmények nélküli nettó átlagkeresete 216 ezer forintot tett ki. Átlagosan a budapesti székhelyű szervezeteknél dolgozók keresték a legtöbbet, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyeiek a legkevesebbet (az országos közel 1,3-szeresét, illetve héttizedét).
Országosan egyaránt 11,9%-kal emelkedtek a bruttó és a nettó átlagkeresetek az egy évvel korábbihoz képest. A növekedés térségenként 9,8 és 13,8% között szóródott, mértéke Tolna megyében volt a legkisebb, Baranyában pedig a legnagyobb.
A fizikai foglalkozásúak bruttó átlagkeresete 231, a szellemieké 426 ezer forintra bővült. A szellemi foglalkozásúak keresete a fővárosban volt a legnagyobb (497 ezer forint), Békés megyében pedig a legkisebb (305 ezer forint). A fizikai foglalkozásúak esetében a két szélsőértéket Győr-Moson-Sopron (285 ezer forint) és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék (172 ezer forint) képviselték.
Az átlagos havi munkajövedelem 340 ezer forint volt, 11,9%-kal magasabb, mint egy évvel korábban. A kereseten felüli egyéb munkajövedelem 4,6%-ot tett ki, aránya Fejér megyében volt a legmagasabb (6,0%), a legalacsonyabb pedig Békésben (3,1%).
