Mint ismert, október elsejével hatályba lépett az új gyülekezési törvény (illetve annak pár napja napvilágot látott végrehajtási rendelete), amely több ponton szigorodott az eddigi, sokszor toldozgatott-foltozgatott régihez képest.

A Társaság A Szabadságjogokért (TASZ) ennek apropóján kiadott egy közleményt, amely szerint az új gyülekezési törvény számos ponton a régi törvény hibáit küszöbölte ki (például rendelkezik arról, hogy az egy területre bejelentett több tüntetés esetén kié az elsőbbség), ám összességében szigorúbb lett annál. Ezt a TASZ szerint abban is tetten lehet érni, hogy az egyelőre nem olvasható ki világosan a törvényből, hogy egy ellentüntetést például hogyan lehet megtartani.

"Ugyanakkor a korábbhoz képest az új törvény jóval kevesebb garanciával övezi a békés gyülekezés szabadságát (például nem teszi lehetővé a szervező számára, hogy előzetesen szűrje a provokátorokat, nem rögzíti a rendőrség feladatait a feloszlatás körében), erőszakmentes magatartásokat is kriminalizál (pl. egy év börtönnel fenyegeti azt, aki egy gyűlést súlyosan megzavar akkor is, ha a zavarás a vélemény kinyilvánításában ölt testet), állami feladatokat terhel a szervezőre (például bírságolható a szervező, ha nem szedi össze a szemetet a gyűlés után)" - olvasható a közleményben.

A TASZ szerint az új törvény legsúlyosabb hibája az, hogy nagyon tágan és elnagyolt kategóriákban taglalja a tiltási és oszlatási okokat, ami a rendőri önkénynek nyújthat tág teret. (Például ha "megalapozottan feltehető, hogy a gyűlés a közlekedés rendjének közvetlen, szükségtelen és aránytalan sérelmével járna", akkor már mehet az oszlatás - hozza fel a TASZ.)

A szervezet szerint fontos a gyülekezési jog, épp ezért szedték pontokba az új törvénnyel kapcsolatban a fontos információkat, illetve azokat a régi törvényhez képesti változásokat egy 56 pontos kisokosba, amely a Gyülekezési jogi 1x1 címet kapta.

Gyülekezési jogi 1x1 (2018. október 1-től)

A gyülekezésről szóló törvény szerinti a gyűlés (a köznyelvben: tüntetés, demonstráció) legalább két személy részvételével, közügyben való véleménynyilvánítás céljából tartott, nyilvános összejövetel. Mindhárom elem szükséges ahhoz, hogy egy eseményre a gyülekezési jogi szabályokat lehessen alkalmazni. Abból, hogy legalább két fő részvételét írja elő a törvény, az következik, hogy a szervezőn vagy vezetőn kívül még valakinek mindig jelen kell lennie a gyűlésen.

Lehet-e maszkban hidat foglalva flash mobot tartani?

A TASZ által összerakott kiskáté első 15 pontja a gyülekezési joggal és alanyaival foglalkozik, itt azt taglalják többek közt, hogy kik lehetnek szervezői egy tüntetésnek, mit is jelent pontosan a közterület fogalma, mi a feladata a rendőrségnek egy ilyen eseménynél, stb.

A 16-23. pontok a tüntetés bejelentésével foglalkoznak: mikor kell bejelenteni egy demonstrációt, mennyi ideje van válaszolni a rendőrségnek, mik a bejelentés és a hiánypótlás szabályai.

A 24-34. pontok a gyűlés esetleges megtiltásával foglalkoznak: mikor lehet ilyet tenni, hogyan lehet ellene fellebbezni, illetve mi történik akkor, ha valaki a rendőri tiltás ellenére mégis megtart egy tüntetést. (Sommázva: a rendőrség oszlatni fog, a szervező vétséget követ el, aminek a büntetési tétele egy évig terjedő szabadságvesztés, a résztvevők pedig szabálysértési bírságra számíthatnak, ami öttől 150 ezer forintog terjedhet.)

A 35-44. pontok magával a gyűlés megtartásával, illetve az ott felmerülő feladatokkal kapcsolatosak. (Mi a rendbiztos feladata, mit kell tenni a gyűlés vége után, ki a felelős egy gyűlés alatt történt kárért, stb.)

A 45-50. pont a gyűlés feloszlatásának szabályairól ad bővebb információt: mik a közös szabályok ilyen esetben, mikor oszlathat a gyűlés/tüntetés vezetője és mikor a rendőrség (bejelentés hiánya miatt; más útvonalon és időpontban indul meg a tüntetés, mint ahogy be volt jelentve, törvényességet veszélyeztető magatartás esetén, stb.), illetve mi a különbség egy rendezvény feloszlatása és egy tömegoszlatás között.

Az 51-56. pontok a gyülekezés speciális eseteivel foglalkoznak: mi az a flash mob (villámcsődület, villámtüntetés), mi történik, ha a tömeg nem megy haza egy gyűlés/tüntetés végén (ha marad békés, akkor "spontán gyűlésnek" minősül).

Arra is kitér a TASZ kiskátéja, hogy lehet-e hídfoglalást tartani (zanzásítva: szigorodás várható, mert az új törvényben gyülekezési tiltóok a közlekedés rendjének sérelme), egyenruhában és arcot takaró maszkban részt lehet-e venni egy megmozduláson (csak akkor, ha erre külön kérte a rendezvény szervezője a résztvevőket és ezt le is jelentette előzetesen a rendőrségen). Az utolsó pont a szabályszerű rendőri igazoltatással foglalkozik.