Az előző évekhez hasonlóan idén is november 15. és a következő év április 30. között kilakoltatási moratórium lépett életbe Magyarországon, ezen időszak alatt senkit sem lehet utcára tenni, a rendelkezés pedig a folyamatban lévő ügyekre is kiterjed - olvasható A Város Mindenkié (AVM) bejegyzésében.

A szervezet szerint ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy ne lehessen embereket kilakoltatni, ugyanis a szabályozás nem terjed ki az önkényes lakásfoglalókra - őket télen is ki lehet paterolni.

Az AVM és az Utcajogász tavaly is többször tapasztalta, hogy jogcím nélkülivé vált lakáshasználókat nyilvánítottak önkényes lakásfoglalóknak, és ki akarták őket lakoltatni. Ez azonban továbbra is jogellenes a két szervezet szerint.

Meg kell szüntetni az elhelyezés nélküli kilakoltatásokat

Az AVM szerint a kilakoltatások megugrásához nagy köze van az Orbán-kormányok több éves működésének is:

"Az Orbán-kormány 2015. március elsejével megszüntette az országos lakásfenntartási támogatást – ahelyett, hogy jelentősen növelte volna az összegét, hogy az érdemi segítséget jelentsen a rászoruló háztartásoknak. A korábban a nagyobb települések önkormányzatai számára kötelezően előírt adósságcsökkentési támogatást is megszüntették – ahelyett, hogy az ország minden településén elérhetővé tették volna. A fővárosi Fidesz pedig ezzel párhuzamosan megvonta a fővárosi rezsi-támogatás költségvetési forrásait. A magánbérleti szektorban semmi nem szab határt a lakbérek emelkedésének – sőt, még az önkormányzatok is úgy emelhetik a „szociális bérlakások” lakbéreit, ahogy nem szégyellik."

A szervezet szerint a megoldás egyszerű: egész évre ki kellene terjeszteni az elhelyezés nélküli kilakoltatás ellen szóló moratóriumot. Ehhez viszont olyan lakáspolitika kellene szerintük, ami "mindenki számára megfizethetővé teszi a lakhatást, és megelőzi a családok eladósodását. A kilakoltatásokkal nem az a probléma, hogy esetleg hideg időben kerül rájuk sor, hanem az, hogy hajléktalanná tesz embereket. A megoldás nem egy hosszabb-rövidebb téli kilakoltatási moratórium, hanem egy egész éves kilakoltatási moratórium az elhelyezés nélküli kilakoltatásokra."

A szegénység miatt szakadhatnak szét a családok

Mindezek mellett az AVM úgy látja, szükség lenne olyan törvénymódosításra is, amely megakadályozza a családok szétszakítását (ha nincs hol lakni, a gyerekek állami gondozásba kerülnek). Ezt már egyszer megpróbálták a kormánypárt tudtára is adni, de nem jártak sikerrel. A törvénytervezetet újra be fogják nyújtani, addig is pedig petíciót indítottak, hogy legalább a gyermekes családokat ne szakíthassák szét 2019. április 30., a kilakoltatási moratórium lejárta után.

Mint bejegyzésükben írják, a törvény kifejezetten tiltja, hogy a gyermekeket szegénység miatt elszakítsanak a családjuktól, ennek ellenére "az Alapvető Jogok Biztosa jelentése szerint a nevelésbe vett gyermekek közel egyharmada elsődlegesen a család anyagi helyzete miatt él gyermekvédelmi gondoskodásban."

Hozzáteszik, kutatások szerint a 29 év alatti hajléktalanok 50 százaléka korábban állami gondozásban élt - vagyis a gyermekes családok elhelyezés nélküli kilakoltatásának megszüntetésével a hajléktalanság újratermelődése is csökkenthető lenne.