Nem árulja el a somogyi főjegyző, mennyit keresett a szálláskiadással, mert az magánügy

2018. december 3. 14:02 2018. dec. 3. 14:02

A somogyi főjegyzőnő három éve 20 millió forintos uniós támogatásból épített vendégházat azon a településen, ahol korábban fideszes polgármester volt. Hogy hányan is vették igénybe a szálláshelyet, azt nem árulja el, mert az abból származó bevétele szerinte magánügy.

Az Átlátszó cikkezett arról még pénteken, hogy a Somogy megyei főjegyző Sárhegyi Judit Szentbalázson (amelynek korábban fideszes polgármestere volt) három éve 20 millió forintos uniós forrás felhasználásával vendégházat épített. Ám a település adóbevételéből, valamint a cég adataiból nem nagyon lehetett arra következtetni, hogy érdemi munka folyt volna ott (magát a "Zselici Hajlék" fantázianevű vendégháznak is eléggé csekély a digitális "lábnyoma"). Egyébként az uniós pályázat, aminek a keretében anno kialakították a vendégházat, nagyon megengedő, ugyanis csak öt évnyi fenntartási kötelezettséget ír elő, utána akár értékesíteni is lehet az ingatlant.

A lap helyszínen járó munkatársa a helyiektől arról is hallott, hogy ugyan vendéget még nem láttak a portán (a vendégház-jellegre sem utal semmi, mint ahogy arra sem, hogy uniós forrásból folyt a beruházás), ám a főjegyzőnő havonta tart ott egy-két bulit a barátaival.

Az Átlátszó megkereste a főjegyzőt még a pénteki cikkük előtt, többek közt arra kérdeztek rá, hogy "a projekthez készült-e üzleti terv, abban milyen vendégforgalmi célszámok szerepeltek, ezek mennyiben teljesültek, meddig kell szálláshelyként üzemeltetni a házat."

A főjegyzőnő a pénteki cikk megjelenése után reagált a lapnak, amely egy újabb cikkben közölte a válaszlevelet.

A főjegyző levele elején kijelentette, hogy jegyzői és magántevékenysége szervesen különálló, azokat nem lehet egymással összefüggésbe hozni, "így a szálláshely szolgáltatással kapcsolatosan, szállásadói minőségem mellett jegyzői tevékenységemet feltüntetni nem lehet."

A levélből az is kiderült, hogy ugyan anno kellett a pályázathoz üzleti tervet készíteni, ám abban "a bevételi- és idegenforgalmi előirányzatokat nem kellett szerepeltetni."

Arra a kérdésre, hogy mégis mennyi bevétele volt a szálláshely-szolgáltatásból, a főjegyzőnő a következő választ adta:

"Jelen kérdésre - hivatkozva arra, hogy személyes adatnak minősül, nem adok számszerű választ, tekintettel arra, hogy abból következtetni lehetne az e tevékenységemből származó jövedelmemre, amit nem kívánok rendelkezésre bocsájtani."

Vagyis nem lehet tudni, hogy hány vendégéjszaka is volt a szálláshelyen, és hogy abból mennyi bevétele származott a főjegyzőnőnek. De legalább az Európai Unió adott erre 20 millió forintot.

A Bács-Kiskun megyei Izsák fideszes polgármestere hasonló ügy miatt (ő egy vadászházat húzott fel uniós pénzből, majd szálláshely-kiadás helyett saját célra használta) került az ügyészség elé közokirathamisítás és költségvetési csalás miatt. A kormány a vadászházra fordított 35 millió forintot visszakérte a fideszes polgármester cégétől, ám Mondok a novemberi tárgyalási napra nem ment el a 444 cikke szerint.