Közel duplájára nőtt a nem állami iskolákban tanulók aránya a régióban 12 év alatt

2005 és 2017 között 6,1 százalékról 11,3 százalékra nőtt a dél-dunántúli régióban azoknak a tanulóknak az aránya, akik nem az állami, hanem egyházi és más fenntartású iskolákban tanulnak. A három megyéből Tolnában a legmagasabb az egyházi fenntartásban tanulók aránya.
 
 

Közel duplájára nőtt a nem állami iskolákban tanulók aránya a régióban 12 év alatt

2005 és 2017 között 6,1 százalékról 11,3 százalékra nőtt a dél-dunántúli régióban azoknak a tanulóknak az aránya, akik nem az állami, hanem egyházi és más fenntartású iskolákban tanulnak. A három megyéből Tolnában a legmagasabb az egyházi fenntartásban tanulók aránya.
 
 
 
 

Közel duplájára nőtt a nem állami iskolákban tanulók aránya a régióban 12 év alatt

2005 és 2017 között 6,1 százalékról 11,3 százalékra nőtt a dél-dunántúli régióban azoknak a tanulóknak az aránya, akik nem az állami, hanem egyházi és más fenntartású iskolákban tanulnak. A három megyéből Tolnában a legmagasabb az egyházi fenntartásban tanulók aránya.

A G7.hu gazdasági portál összesítette az elmúlt 12 év adatai alapján, hogy miképp is változott az állami, önkormányzati, egyházi, alapítványi és más fenntartású iskolában tanulók száma és aránya az országban.

Az adatokból az szűrhető le, hogy egyre több gyerek kerül ki az állami oktatásból, és egyházi, vagy alapítványi fenntartású intézményekben tanulnak. Az önkormányzati/települési fenntartás egyre kisebb halmaz, köszönhetően az iskolák államosításának.

Az összesítés a Központi Statisztikai Hivatal adatait felhasználva többek közt bemutatta, hogy 2005 és 2017 között hogyan is változott a fenntartási formák aránya az oktatásban.

A G7.hu összeállítása szerint a dél-dunántúli régióban a 2005-ös 6,1 százalékról 2017-re 11,3 százalékra nőtt a nem állami fenntartású oktatásban tanulók aránya. Összehasonlításképp: az észak-magyarországi régióban 2005-ben még 6,8 százalék tartozott a nem állami fenntartás alá, 2017-re viszont a százalékszám 22,6 százalékra nőtt.

"A különbségek még inkább szembeötlőek, ha regionális szinten vizsgáljuk őket: a leginkább a már eleve hátrányosabb helyzetű Észak-Magyarországon nőtt meg az egyházi és egyéb iskolafenntartók aránya. Itt már eddig is komoly gondot okozott a szegregáció, ezt a folyamatok pedig csak erősítik: már a gyerekek közel negyede nem állami iskolába jár. (...) Különösen látványos, hogy Észak-Magyarországon és az Észak-Alföldön a 2012-es iskolaállamosítás után mennyire megugrott a főként egyházi iskolák száma. Ezekben a térségekben különösen jellemző, hogy a szülők szeretnék elkerülni, hogy gyermekük szegényebb és/vagy roma gyermekekkel járjon együtt iskolába, és úgy látszik, ennek sikerült is megteremteni a feltételeit"

- olvasható a cikkben.

A lap a tavalyi év adatait megyénként is lebontotta, eszerint például a dél-dunántúli régióban Baranyában 24,46 százalék, Somogyban 11,94, míg Tolnában 36,26 százalék az egyházi fenntartású iskolákban tanulók aránya az összlétszámhoz mérve.

Hogy miért éri meg jobban az egyházi iskola az államinál? Erről még tavaly májusban beszélt Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének pécsi ügyvivője a Pécsi STOP-nak.

Nagy Erzsébet akkor úgy fogalmazott, hogy

"az egyházi iskoláknak járó külön normatív támogatással azokat támogatják, akik jobb körülmények közül jönnek, mivel az egyházi iskolák nem járnak az élen a hátrányos helyzetű gyerekek felvételében."

Az érdekvédő szerint ugyanis az egyházi iskolákra nem vonatkozik a körzetesített beiskolázás (azaz nem kötelező az adott körzetből felvenni a gyerekeket, válogathatnak is), de tankönyvet is szabadabban választhatnak, mint az állami iskolákban.

Emellett míg a 2017/2018-as tanévben az állami fenntartás alá tartozó intézmények tanulói után 58 300 forint/fő volt a támogatási összeg, addig az egyházi iskolák tanulói után fejenként 200 ezer forintra lett emelve. A PDSZ akkori közleménye szerint az állam ezzel maga diszkriminálta magyar gyerekek egy részét.

Ráadásul a tanárokra is más törvények vonatkoznak állami és egyházi fenntartású intézményekben, ha nyugdíj után tanítanának (nyugdíj előtt pedig általában a magasabb bérrel és bérkiegészítéssel próbálják az egyházi iskolákba átcsábítani az állami fenntartásúban dolgozókat).

Ha ugyanis a tanár állami iskolában tanítana nyugdíjazása után, akkor le kell mondania a nyugellátásáról. Ha azonban egyházi (vagy alapítványi) iskolában tanítana nyugdíj mellett, akkor ezt simán megteheti, és a nyugdíja mellé a munkáért járó bérét is felveheti - írtuk korábbi cikkünkben.

 

 
Ha tetszett a cikk, kövesd a Pécsi STOP-ot a Facebookon is!
 
 

Hirdetés

 

Hirdetés

 
 
 

Ön szerint is egyre több a hülye sofőr? (lezárva)

 
  • 421   Határozottan, napról napra több

     
  • 14   Épphogy nem, egyre javul a közlekedés

     
  • 275   Mindig is ennyien voltak, csak eddig nem videózták nyakra-főre őket

     
  • 105   Soros