Rabszolgatörvény: konzultációt indítanak és tüntetésre készülnek a szakszervezetek

2018. december 5. 08:55 2018. dec. 5. 08:55

A "rabszolgatörvénynek" titulált törvénymódosítással évi 400 órára nőne a túlórakeret, amit három évig ki sem kellene fizetni. Érthetően nem örülnek a szakszervezetek ennek.

Petíciót és szakszervezeti konzultációt indít hamarosan a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) a "rabszolgatörvénynek" hívott fideszes törvénymódosítás miatt - írja a Népszava.

A lap szerint a nemzeti konzultáció mintájára alkotott szakszervezeti konzultáción ilyen és ehhez hasonló kérdéseket fognak kapni a munkavállalók:

  • „Egyetért Ön azzal, hogy a napi nyolc óra munka után kell a dolgozóknak annyi jövedelmet biztosítani, ami elegendő a tisztességes megélhetéshez?”
  • „Egyetért Ön azzal, hogy a túlórapénzt csak több esztendő után fizessék ki, miközben a dolgozóknak a számláikat havonta ki kell egyenlíteniük?”
  • „Egyetért Ön azzal, hogy a népességcsökkenés és a kivándorlás miatt mind nagyobb munkaerőhiány orvoslásának helyes módja a kötelezően elrendelhető túlmunka jelentős, akár évi négyszáz órára történő emelése?"
  • A lap szerint a konzultációval egyidőben indítják majd el a petíciót, amellyel arra keresik a választ, hogy a dolgozók szeretnének-e egy új, konszenzuson alapuló Munka törvénykönyvet.

    Kordás László, a MASZSZ elnöke a lapnak elmondta, a 2012-ben hatályba lépett Munka törvénykönyvét sokszor toldozgatták-foltozgatták azóta, miközben a munkavállalók helyzete folyamatosan romlik. Ezért lenne szükség egy új, konszenzusos törvénykönyvre.

    A Kósa Lajos és Szatmáry Kristóf fideszes képviselők által beterjesztett módosítás ugyanis évi 400 órára emelné meg a túlórakeretet az eddigi 250 óra helyett, és a kollektív szerződés sem játszana. Ráadásul úgy, hogy a munkaidőkeretet 3 évre emelnék mellé - vagyis ennyi ideig nem lenne kötelező kifizetni a túlmunkát.

    "Míg most ugyanis állásidőt fizet a munkaadó a dolgozóknak, ha kicserél egy gyártósort és amiatt áll a munka, a kiesett idő pótlása pedig túlórának számít, addig a javaslat alapján ez nem számít majd túlórának, ha kijön 3 éves távlatban a napi 8 óra munka, így ezért nem kell majd túlóradíjat fizetni. Ha pedig a dolgozó hozzájárul írásban, hogy munkarendjét módosítsák, akkor az ezen megállapodás alapján végzett munka nem minősül majd rendkívüli munkavégzések, hanem rendes munkaidőnek számít. Így a túlmunka nem számít majd túlórának és nem is jár érte pótlék, ráadásul az így végzett pluszmunka nem számít majd bele az évi 400 órás kvótába" - olvasható a cikkben.

    És bár az előző napokban a kormány visszatáncolni látszott és úgy nyilatkoztak egyes kormányzati emberek, hogy hajlandóak finomítani a módosításon, most megint az látszik, hogy a kemény változatot fogja átnyomni a Parlamenten a Fidesz.

    A MASZSZ ezek miatt tiltakozik erősen, december 8-ra nagyszabású tüntetést is meghirdettek, amihez több ipari érdekvédelmi szervezet mellett a tanári szakszervezetek (PDSZ, PSZ) és a diákok egy része is csatlakozik (köszönhetően a CEU elüldözésének és más, az oktatás területén hozott negatív kormányzati változtatásnak). De a közszférából is érkezhetnek demonstrálók, ugyanis ezt a területet is alaposan megnyírta a kormány az utóbbi hetekben a több ezres leépítéssel, ám a maradók sem örülhetnek, nekik ugyanis lehet, hogy kicsivel emelkedik a bére, de ezért évi 50 nappal többet kell majd dolgozniuk.

    A kormány álláspontja egyébként az, hogy aki többet akar dolgozni, azok elől le kell bontani a bürokratikus akadályokat.

    December 8-án, szombaton 10 órakor kezdődik a demonstráció Budapesten a Jászai Mari téren, ahonnan a résztvevők 11 órakor átvonulnak a Szent István körút-Bajcsy Zsilinszky út-Alkotmány utca útvonalon a Kossuth térre - írja a Népszava.