Központosítanák a háziorvosi rendszert, de sok még a kérdőjel

2018. december 11. 08:54 2018. dec. 11. 08:54

Sajtóinformációk szerint a háttérben már elindult az előkészítése a háziorvosi rendszer központosításának, amelybe a védőnőket és a fogorvosokat is bevonnák. Viszont az átalakítás sok kérdőjelet hagyott egyelőre, erről Cserfainé dr. Kovács Ágnes önkormányzati képviselő beszélt a Pécsi STOP-nak.

Reform jöhet az alapellátásban

A Népszava cikke szerint átfogó központosításra készül az Emberi Erőforrások Minisztériuma az alapellátásban, a tervek szerint országos központ alá kerülnének a háziorvosok, a fogorvosok és a védőnők. Mindezek mellett minden járási központban kialakítanának egy-egy állami fenntartású és irányítású egészségügyi központot, ahol a háziorvosok a meglévő szakvizsgájukat tudnák hasznosítani.

A lap által megkérdezett szakértők szerint sok részlet még tisztázatlan a koncepció kapcsán, így például azt sem lehet tudni, hogy ezek a járásszékhelyi központok átvennék-e a praxisok feladatait, vagy azokkal párhuzamosan dolgoznának. Az alapellátás járási szintű szervezéséhez pedig az önkormányzati törvényt is módosítani kellene.

A cikk szerint a háziorvosi és fogorvosi ügyeleteket is átszerveznék, előbbit az Országos Mentőszolgálattal közös diszpécserrel vinnék, és szigorúan meghatároznák, hogy mi esik a háziorvosi és a sürgősségi ellátás hatálya alá.

Sok a zavar a koncepció körül

Az átszervezés hírével kapcsolatban a Pécsi STOP megkereste Cserfainé dr. Kovács Ágnest, az MSZP-Forum Sopianae egyesület önkormányzati képviselőjét, aki civilben gyermekorvos.

Cserfainé lapunknak elmondta, megdöbbenéssel olvasta az új alapellátási koncepcióról szóló híreket, melyekből egyelőre csak egy zavaros elképzelés bontakozott ki. Azt sem lehet tudni róla, hogy előzetesen egyeztettek-e a változtatásokról a szakmát képviselő csoportokkal, vagy pedig megint felülről akarnak egy olyan változtatást végrehajtani, mely az orvosoknak, betegeknek, egészségügyi dolgozóknak okoz nehézséget.

Cserfainé elmondta, az alapellátás színvonalának emelését nem feltétlenül egy ismeretlen struktúra bevezetésével kellene megoldani, mikor az alapvető ellátás feltételei is hiányoznak. A struktúrát nem tovább bonyolítani, hanem egyszerűsíteni és átláthatóvá kell tenni - fogalmazta meg.

Az önkormányzati képviselőként dolgozó gyerekorvos hozzátette, azt sem tudni, hogy honnan lesznek új háziorvosok és védőnők a rendszerben, és az sem ismert, hogy a járási központok miképp fognak működni: párhuzamosan (holott eddig arról volt szó az egészségügyben, hogy a párhuzamosságokat meg kell szüntetni) a jelenlegi háziorvosi és járóbeteg-szakellátással, vagy azt kiegészítve.

A képviselő szerint a betegutak sem világosak az új elképzelésben: most akkor a járási központba menjen az alapellátásba beutalt beteg, vagy a járóbeteg-szakellátásra. Arra sincs megnyugtató válasz, hogy honnan lesznek új szakorvosok ezekben a központokban, mikor belőlük egyre kevesebben dolgoznak, vagy a háziorvosok a saját praxisuk mellett dolgoznak be a központokban? Az is kérdéses, hogy így mi lesz a nemrégen kialakított kistérségi járóbeteg-szakrendelőkkel - sorolta az aggályait.

Inkább a háziorvosok felszereltségét kellene erősíteni

Cserfainé dr. Kovács Ágnes úgy látja, egy megbízható egészségügyi életpálya-modellre lenne szükség (ami nem feltétlenül a pénzről, hanem a kiszámíthatóságról és a megfelelő munkafeltételekről szólna), anélkül viszont tovább fog folytatódni az egészségügyi dolgozók és orvosok külföldre vándorlása.

A képviselő szerint a megoldás inkább a háziorvosok jobb műszerekkel való felszerelése lehetne, valamint a kompetencia-határokat is szélesíteni lehetne, de támogatni kellene őket, hogy több szakvizsgát is letehessenek. Ehhez viszont megfelelő finanszírozás kellene - tette hozzá.

A járóbeteg-szakellátás rendszerének szerepét is jobban ki kellene emelni, ott sem ártana a finanszírozást növelni, mert ezekkel azt lehetne elérni, hogy kevesebb beteg kerüljön át a fekvőbeteg-ellátó intézményekbe, aminek így csökkennek a kiadásai - magyarázta.

Cserfainé dr. Kovács Ágnes úgy látja, az alapellátás az önkormányzatok kötelező feladatai közé tartoznak, ha ezt megváltoztatják, akkor ismét csökken az önkormányzatiság szerepköre. Helyben nagyobb rálátás van ezekre a feladatokra, épp ezért nem érti, miért kellene olyan rendszer, amelyben egy központból, a helyi viszonyok ismerete nélkül irányítanának. A központi szakmai ellenőrzésre sem kellene új szervezet, hiszen az alapellátást eddig az ÁNTSZ ellenőrizte.

Pécsen is hamarosan hiány lesz az orvosokból

A pécsi Egyesített Egészségügyi Intézmények volt vezetője szerint Pécsen, dacára annak, hogy orvosi egyetem is van a városban, a házi gyermekorvosok utánpótlása fog problémát okozni hamarosan, ugyanis a házi gyermekorvosok kétharmada 60 év feletti, vagy ahhoz közelálló. A megyeszékhely 5. számú házi gyermekorvosi körzetet például fel kellett osztani a szomszédos körzetek közt, mert nem akadt egyetlen orvos sem, aki betöltötte volna a posztot.

Cserfainé már többször javasolta a közgyűléseken, hogy szolgálati lakás biztosításával, vagy városi-egyetemi ösztöndíjak indításával lehetne jobban csábítani a háziorvosi pályára a hallgatókat, de egyelőre nem történt előrelépés.

Az idősödő orvosok esete a helyi járóbeteg-szakellátásban is gondot fog okozni, mert a képviselő szerint ott is többen vannak már nyugdíjkorhatár közelében, vagy már át is lépték azt. Éppen ezért szükség lenne egy pontos korfa elkészítésére is Cserfainé szerint, mert így nem érné váratlanul az orvoshiány sem az önkormányzatot, sem pedig a betegeket. Ezt a területet is vonzóbbá kellene tenni a hallgatók előtt - tette hozzá.

Cserfainé dr. Kovács Ágnes összefoglalásként a Pécsi STOP-nak elmondta, az egészségügy szakmai irányítását sosem lenne szabad a politikai érdekek alá rendelni. Ehelyett az ellátás megszervezését ciklusokon átívelő és a szakma szereplőivel való folyamatos egyeztetés mellett, a betegek érdekét szem előtt tartva kellene fejleszteni, biztonságossá és hatékonnyá tenni.

"Ez lenne az, ami nem zilálná szét a szakmát, az orvos-beteg kapcsolatokat pedig javítaná. Ez utóbbi azért is fontos, mert a lakosság felelősségtudatát is folyamatosan ébren kell tartani, hiszen az emberek is felelősek saját egészségükért (gondolok itt a szűrővizsgálatok fontosságára), de ez csak akkor érhető el, ha az egészségügyi ellátási rendszerek, egészségutak nem változnak folyamatosan és a bennük dolgozó orvosok, egészségügyi dolgozók életpályája is kiszámítható lenne" - mondta el lapunknak Cserfainé dr. Kovács Ágnes.