Az emelés ellenére sem éri el a 100 ezret a nettó minimálbér idén
Nagyon jól hangzik az idei minimálbér és garantált bérminimum összege, csak sajnos a belengetett közel 150 és 200 ezer forintos fizetések a bruttó összeget takarják. Nettóval számolva még mindig a béka feneke alatt van a magyar bérszínvonal, ennek megfelelően elég nagy a sztrájkhajlandóság a munkavállalók körében.
Mint ismert, szinte az utolsó pillanatban, december 30-án dőlt el, hogy 2019-ben mennyi is lesz a béremelés Magyarországon. Ráadásul már előre meghatározták a 2020-as bérszintet is.
Míg a munkavállalói oldal kétszámjegyű, de legalább 13-15 százalékos emelést követelet, addig a munkaadói oldal egyszámjegyű emelést látott elérhetőnek. Végül ez igazolódott be, ugyanis a 2018-as bérszinthez képest 2019-ben és 2020-ban is 8-8 százalékkal növekedik a minimálbér és a garantált bérminimum.
Idén tehát a minimálbér az előző évi bruttó 138500 forintról bruttó 149 ezer forintra nőtt meg, míg a középiskolai végzettséggel rendelkezőeknek a garantált bérminumuma bruttó 180500 forintról bruttó 195 ezer forintra emelkedett.
2020-ban a bruttó minimálbér már 160920 forint, míg a garantált bérminimum 210,6 ezer forint lesz - számolta ki a portfolio.hu.
Ezek mind szépen is hangzanak, csakhogy ezek a bruttó összegek, a nettó kereset ennél lényegesen alacsonyabb.
Idén tehát a minimálbér nettó 99085, míg 2020-ban 107012 forint lesz mindössze (ha a munkavállaló nem jogosult családi adókedvezményre). Csak összehasonlításképp: a fővárosban és a vidéki egyetemi városokban egy albérlet havi ára 120 ezer forint környékén van jelenleg. A napi.hu korábbi cikke szerint egyébként 2017-ben az egy főre jutó létminimum összege 90450 forint volt.
A bértárgyalásokon két szakszervezet is megszavazta a 8-8 százalékos emelést, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) azonban nem írta alá a megállapodást, mivel ők kitartottak a kétszámjegyű növelés mellett. (A MaSzSz korábbi felmérése szerint a munkaválallók körében elég nagy a sztrájkhajlandóság.)
A pedagógusok ráadásul még ebből a béremelésből sem látnak semmit, mivel a tanári életpályamodell bevezetése után a bérüket egy úgynevezett vetítési alaphoz kötötték, amely nem követi a minimálbér-emeléseket (noha a jogszabály eredetileg ehhez kötötte a dolgot).
Éppen ezért (és más követeléseik be nem teljesítése miatt) a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete nekiállt az általános sztrájk megszervezésének az Országos Sztrájkelőkészítő és Demonstrációszervező Bizottságban:
Általános sztrájkot készít elő a szakszervezet
Ötezer szignó érkezett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének petíciójára, amely alapvetően a tanárok óraszámáról és illetményéről szól. Azóta sok minden történt a munka világában és a PDSZ körül, például ők voltak az Országos Sztrájkelőkészítő Bizottság kezdeményezői, most pedig az általános sztrájk előkészítésén dolgoznak.
