Mellár: nem olyan hatalmas a reál- és átlagbérek bővülése, mint ahogy a kormány állítja

2019. január 9. 16:34 2019. jan. 9. 16:34

Bár nemrég a kormányzat azzal büszkélkedett, hogy 2010 és 2017 között a bruttó reál- és átlagkeresetek 28 és 46 százalékkal nőttek, Mellár Tamás országgyűlési képviselő szerint ezt azért nem árt némileg jobban megnézni, mert ha az inflációval is összevetik az adatokat, máris nem olyan nagy a bővülés.

A hvg.hu cikke szerint Mellár Tamás független, a Párbeszéd frakciójában ülő országgyűlési képviselő utánaszámolt kicsit a kormány nagy büszkélkedésének, mivelhogy most azzal villognak, hogy 2010 és 2017 28 százalékkal nőttek a bruttó reálkeresetek és 46 százalékkal a bruttó átlagkereset.

Mellár szerint ugyanis azzal már árnyalni lehetne a képet, ha az átlagolás helyett a keresetek mediánját hasonlítanák össze, mert akkor kisebb növekedést mutatnának a számok. Az is fontos szempont Mellár szerint, hogy a Központi Statisztikai Hivatal a bruttó átlagkeresetek számításánál az öt főnél több embert foglalkoztató cégeknél végzi el a mérést - vagyis a mikro- és kisvállalkozások kimaradtak a számításból.

"A valóságnak sokkal megfelelőbb képet tudunk felrajzolni akkor, ha a reálbérek meghatározásához egyfelől a nemzeti számlák (vagyis a forrásokat a felhasználásukkal összevető statisztikai rendszer) által rögzített bruttó béreket, másfelől pedig a ténylegesen ledolgozott munkaórákat használjuk.

Ha ezekkel számolunk, akkor máris azt kapjuk: a ledolgozott munkaórák száma 12,4 százalékkal nőtt 2010–2017-ben, az egy munkaórára jutó kereset pedig 25,4 százalékkal bővült. Ez pedig, figyelembe véve a 14,5 százalékos inflációt, mindössze 9,6 százalékos reálkereset-növekedést eredményezett, szemben a KSH által kalkulált 28,2 százalékos bővüléssel" - vélekedett Mellár Tamás a hvg.hu cikke szerint.