Tovább romlott a korai iskolaelhagyók statisztikája Magyarországon
Az Eurostat felmérése szerint 2017-ben az azt megelőző évhez képest tovább romlott a korai iskolaelhagyók magyarországi statisztikai mutatója. A Fidesz tankötelezettségi korhatárt lecsökkentő törvénymódosítása sem tett jót a statisztika alakulásának.
Romlott a magyarországi korai iskolaelhagyás statisztikai mutatója az Eurostat adatai szerint: míg 2016-ban a 18-24 évesek körében 12,4 százalék tartozott ebbe a kategóriába, addig 2017-re 12,5 százalékra nőtt a mutató.
Az Mfor.hu cikke szerint ugyanezen a szinten utoljára 2006-ban állt a magyar oktatás. A legrosszabb statisztika 1997-ben volt, akkor még 17,8 százalékos volt az iskolaelhagyás, ez 1999-re 13 százalékra (2000-ben kis visszaesés volt: 13,9 százalék), majd pedig 2003-ra 12 százalékra csökkent. A legjobb eredmény a lap szerint 2010-ben volt, akkor a mutató 10,8 százalékon állt - azóta csak romlott. Ebben ráadásul az is közrejátszott, hogy a Fidesz 2012 őszén a korábbi 18 éves korhatárról 16 évesre csökkentette a tankötelezettséget.
Az Európa 2020 stratégia Magyarország esetében 10 százalékos célt irányoz elő 2020-ra, az újra növekvő százalékszámok azonban nem mutatják, hogy jó irányba tart a korai lemorzsolódás mérséklése, felszámolása.
A 2017-es adattal ráadásul Magyarország nem is áll igen előkelő helyen az uniós országok közt, hiszen az utolsó harmadba került. Mögöttünk
A visegrádi négyek többi országával (Csehország, Lengyelország, Szlovákia), valamint a környező államokkal (kivéve Románia) összehasonlítva is alaposan kilóg Magyarország a Kárpát-medencéből.
Az Mfor.hu cikke szerint ugyanakkor a kelet-közép-európai régió kettészakadt: Magyarország mellett a szlovákoknál is romlik a korai iskolaelhagyási tendencia, addig a cseheknél, lengyeleknél, románoknál és a bolgároknál javulnak a mutatók.
