Álláskeresők: középmezőnyben Baranya

2019. január 23. 08:22 2019. jan. 23. 08:22

A közép-magyarországi, az észak-magyarországi és észak-alföldi régiók után a dél-dunántúli régióban Baranyában van a legtöbb nyilvántartott álláskereső. Sok új, piaci alapú munkahellyel sem büszkélkedhet a megye, bár a régiós társmegyéknél egy kicsivel jobb a helyzet.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) kiadta a 2018 decemberére vonatkozó legfrissebb összesítését, ezek alapján tavaly év végén 241,9 ezer álláskeresőt tartottak nyilván az országban, amelyből 116 ezren férfiak, 125,9 ezren pedig nők voltak - olvasható a Napi.hu cikkében.

A lap szerint az álláskeresők 43,8 százalékának nincs magasabb végzettsége az általános iskolánál, a felsőfokú végzettséggel nyilvántartott álláskeresők aránya pedig mindössze 5,9 százalék.

Az NFSZ részletes adatai szerint a legtöbb nyilvántartott álláskereső az észak-alföldi régióban volt (62344 fő), ezt követte az észak-magyarországi régió (54510 fő), majd a közép-magyarországi (32857 fő). A hét statisztikai régióból a negyedik a dél-dunántúli lett (31599 fő), majd a dél-alföldi régió (29094 fő), végül pedig a közép-dunántúli (17924 fő) és a nyugat-dunántúli régió (13570 fő) következik.

A dél-dunántúli régiót kibontva a következő volt a helyzet 2018 decemberében:

  • Baranya: 13396 fő nyilvántartott álláskereső;
  • Somogy: 12504 fő nyilvántartott álláskereső;
  • Tolna: 5699 fő nyilvántartott álláskereső.
  • Jól látható, hogy Baranya megyében majdnem annyi álláskereső volt decemberben, mint az egész nyugat-dunántúli régióban összesen. De az is megfigyelhető, hogy a három dél-dunántúli megye közül Tolnának van a legkisebb álláskeresői létszáma. Az is kiderül a statisztikából, hogy míg Tolnában és Somogyban az előző hónaphoz és az előző évhez mérve is csökkent az álláskeresők száma, addig Baranyában növekedést tapasztaltak.

    A nyilvántartott álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív korú néperséghez viszonyítva a Dél-Dunántúlon 8,0 százalék. Ezzel a régió a harmadik legrosszabb mutatót hozza az észak-magyarországi (10,8 százalék) és az észak-alföldi (9,2 százalék) régiók után. De a nyilvántartott álláskeresőket a munkavállalási korú népességhez viszonyítják, a statisztikák szerint akkor is ugyanez a sorrend alakul ki: észak-magyarországi régió (6,8 százalék); észak-alföldi régió (6,0 százalék), dél-dunántúli régió (5,0 százalék).

    Új álláshelyekben sem bővelkedik a régió

    A versenypiaci alapú (vagyis nem támogatott), 2018 decemberében újonnan bejelentett munkahelyek tekintetében már egyenesen a legutolsónak számít a dél-dunántúli régió a maga 439 álláshelyével (Baranya: 200 álláshely; Somogy: 132 álláshely; Tolna: 107 álláshely). Az észak-magyarországi régióban tavaly decemberben 826 új álláshelyet, míg az észak-magyarországi régióban 1068 álláshelyet jelentettek be.

    A 2018 decemberében újonnan bejelentett és államilag támogatott új álláshelyek száma a Dél-Dunántúlon 2437 darab volt (Baranya: 1299 álláshely; Somogy: 774 álláshely; Tolna: 364 álláshely). A Dél-Dunántúlt az észak-magyarországi (3490 álláshely), az észak-alföldi (3575 álláshely) és a közép-magyarországi (3616 álláshely) régiók előzték meg. Ezek az álláshelyek zömmel közfoglalkoztatási helyek, ahol a bérezés az elmúlt három évben egyáltalán nem nőtt.

    Tavaly decemberben Baranyában és Tolnában nem, míg somogyban 20 főt érintett csoportos létszámleépítés.

    A bejelentett betöltetlen álláshelyek havi mérlegében így áll a helyzet a dél-dunántúli régióban: összesen 3299 álláshely, ebből Baranya: 1805; Somogy: 813; Tolna: 681 álláshely.