Idén sem áll meg az élelmiszerek drágulása
Tavaly összességében 4,2 százalékkal drágultak meg az alapvető élelmiszerek, ám az áremelkedés 2019-ben sem áll meg. Élelmiszeripari előrejelzések szerint idén is folytatódni fog a drágulás.
A Népszava cikke szerint tavaly összességében 4,2 százalékkal emelkedett meg az alapvető élelmiszerek ára, ám a tendencia idén is folytatódik.
A lap szerint a kenyérféléknél már januárban tapasztalni lehetett egy 12 százalékos drágulást (a fehér és félbarna kenyereknél), ám a különlegesebb alapanyagú kenyeréknél is látható volt egy 10 százalékos árnövekedés. "Az egyik, magas minőségű termékeiről ismert sütőipari cég olívás kenyere most ugyan csak 8 százalékkal drágult, de az elmúlt 3 évben, beleszámítva a mostani áremelést is, összesen több mint 30 százalékkal kerül többe. Miközben a három év összesített inflációja 6 százalék alatt maradt" - írja a lap.
Iparági szakértők úgy nyalitakoztak a Népszavának, hogy újabb áremelésre ősszel lehet számítani, bár ha a malomiparban drágulás történik, az nyilván kihat majd a termékekre hamarabb is, mint ősz. A lap értesülései szerint egyébként erre vannak már ráutaló jelek, mivel az étkezési új búza ára is szépen kúszott fölfelé az utóbbi időkben, a tavaly júliusban kezdődött szezonban a malmok 25 százalékkal drágábban jutottak hozzá a búzához, mint az azt megelőző szezonban. Ezek miatt a liszt árában 10 százalék körüli emelkedést lehet prognosztizálni.
Ám áramár-emelkedéssel is számolnia kell a pákságeknek, ami ugyancsak megdobhatja a végső árát a termékeknek. A végső árba azonban még a kötelező béremelések is beépülhetnek.
A zöldségiparban is áremelések várhatóak, köszönhetően többek közt a tavalyi aszályos időszaknak, ami a hagymára és a burgonyára volt negatív kihatással.
A Népszava szerint az uniós átlaghoz képest Magyarországon magasnak mondható a fogyasztói kosárban az élelmiszerek aránya (25,4 százalék), ez azt jelenti, hogy a magyarok többet költenek élelmiszerre a jövedelmükből, mint a jóléti és egyéb kiadásokra. Ráadásul "az alacsony jövedelműeket jobban sújtja az átlagnál, hiszen ők a statisztika szerint a bevételeik 31,8 százalékát kénytelenek élelmiszerekre költeni, szemben a tehetősebbekkel akik ezekre a termékekre jövedelmüknek csak 22,2 százalékát fordítják" - áll a cikkben.
