Nyelvizzsgapara: 2020-tól kell a felvételihez, sok politikusnak a mai napig nincs

2019. február 8. 15:27 2019. feb. 8. 15:27

A képviselők 62 százalékának nincs papírja a nyelvtudásról a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány szerint, de 2020-tól az egyetemekre csak úgy lehet bekerülni, ha van egy legalább B2 szintű, általános nyelvi, komplex nyelvvizsgája vagy azzal egyenértékű okirata a nebulónak. A baranyai országgyűlési képviselők közül Nagy Csaba nem tüntette fel, hogy lenne nyelvvizsgája.

A napokban felröppent a hír, hogy 2020-tól mégsem kellene nyelvvizsga azoknak a diákoknak, akik egyetemre szeretnének jelentkezni, holott a kormány egy ideje már fontolgatta az ötletet.

Aztán az Emberi Erőforrások Minisztériuma több közleményben is cáfolta ezt a hírt, és leírták, 2020-tól a felsőoktatási intézménybe való bejutásnál alapfeltétel lesz "a legalább B2 szintű, általános nyelvi, komplex nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű okirat, illetve a legalább egy emelt szintű érettségi vizsga vagy felsőfokú végzettséget tanúsító oklevél. Utóbbi alól kivétel a művészet képzési terület" - írja az eduline.hu a tárca közlésére hivatkozva.

A cikk szerint ugyanakkor a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány a Facebook-oldalán azt tette közzé, hogy a jelenlegi parlamenti képviselők 62 százalékának nincs középfokú nyelvvizsgája. Az alapítvány szerint a nyelvtanuláshoz szükséges feltételek nem minden gyermek számára biztosítottak.

Az alapítvány a bejegyzésben az alapvető jogok biztosát, Székely lászlót is idézi, aki szerint "alapjogi szempontból aggályosan és kellő előkészítés nélkül írták elő a felsőoktatásba való bekerülés egyik feltételeként a nyelvtudás új, szigorúbb követelményét. Székely László ombudsman javasolta az emberi erőforrások miniszterének a jelenlegi iskolai idegennyelv-oktatás infrastruktúrájának erőteljesebb fejlesztését és azt, hogy a felkészülési idő garantálása érdekében is tegyék későbbre az emelt szintű követelmény bevezetésének időpontját" - olvasható a bejegyzésben.

Német, angol, eszperantó - ezeket a nyelveket szeretik a baranyai képviselők

A nyelvvizsga-kérdésen a felbuzdulva a Pécsi STOP megnézte a baranyai parlamenti képviselők nyelvismeretét, ehhez a parlament.hu oldalon található adatokat és az ott nyilvánosan elérhető önéletrajzokat használtuk fel.

Fidesz-KDNP

Bánki Erik, a Parlament gazdasági bizottságának elnöke a honlapon két nyelvet is megadott: angolból társalgási, németből tárgyalási szinten áll. A parlamenti honlapon található önéletrajza szerint (amit 2014-ben adott le) nyelvismerete a német nyelv társalgási szintjén állt.

Hoppál Péter három nyelven kommunikál: eszperantó (középfokú, "C" típus) és német (középfokú, "C" típus); emellett angolul társalgási szinten beszél.

Nagy Csabának a parlamenti adatlapján és az önéletrajzában nem szerepel nyelvismeret.

Hargitai János (KDNP) a parlamenti adatlapján nyelvismeretként a németet adta meg, melyet társalgási szinten beszél.

MSZP

Tóth Bertalan, az MSZP elnöke a parlamenti adatlapján és az önéletrajzában az angol nyelvet adta meg nyelvismeretként, melyből középfokú, "C" típusú nyelvvizsgája van.

Független (Párbeszéd-frakció)

Mellár Tamás a parlamenti adatlapján két nyelvet adott meg: németből alapfokú, "A" típusú, míg angolból középfokú, "C" típusú nyelvismerete van.

LMP, Új Kezdet

Keresztes László Lóránt, az LMP társelnöke a parlamenti adatlapján a Nylevismeret rész alatt az angolt (középfok, "C" típus) és a spanyolt (alapfok, "C" típus) adta meg.

Hohn Krisztina (Új Kezdet Párt alelnöke, volt mánfai polgármester) a parlamenti adatlapján nyelvismeretként az eszperantót (középfokú, "B" típus) és a németet (társalgási szint) adta meg. Önéletrajzában arról ír, hogy diplomája átvételéhez (melyet a PTE-n szerzett művelődésszervező szakon, településfejlesztő szakirányon) már csak egy írásbeli nyelvvizsga szökséges.