A Népszava cikke szerint nem jogerősen, de másodfokon pert nyert az emberi Erőforrások Minisztériumával szemben az Esélyt A Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF).

A cikk szerint az alapítvány több mint tíz éve pereskedik az egyenlő bánásmód követelményének megsértése, vagyis a szegregált oktatás miatt az EMMI-vel (illetve jogelődjeivel és amíg az iskolák önkormányzati fenntartásban voltak, addig a helyhatóságokkal is).

A Fővárosi Törvényszék az elsőfokú ítéletet tavaly áprilisban hozta meg, amely szerint 28 általános iskolában különítettek el jogellenesen cigány tanulókat, ezek közül 13 iskola mind a mai napig működik, szegregált formában. (Ezek közé nemcsak vidéki települési iskolák, de budapesti belsőbb kerületi - józsefvárosi, ferencvárosi, VII. kerületi - intézmények is tartoznak.)

"Az ítélet szerint az Emminek 50 millió forintos bírságot kell megfizetnie, valamint szakértők bevonásával, minden egyes érintett iskola vonatkozásában deszegregációs tervet kell készítenie" a cikk szerint, és az 50 milliós bírságot a deszegregációs civil szervezetek közt kellett volna szétosztani támogatás formájában. Ráadásul az idei tanévtől már nem indulhattak volna szegregált módon újabb elsős évfolyamokat ezek az iskolák.

Csütörtökön a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla módosította az elsőfokú ítéletet: "a bírság összegét nem a civil szervezeteknek kell megfizetni, és idén még első osztályokat is lehet indítani" - áll a cikkben. Viszont az ítélet jogerőre emelkedésétől (fellebbezni 15 napja van a minisztériumnak a másodfokú ítélet után) számított 3 hónap múlva az illetékes hivataloknak deszegregációs intézkedési tervet kell készíteniük.

A CFCF ügyvédje szerint nem pontosan az lett az ítélet, amit vártak, de így is nagy előrelépés volt az ügyben: előbb-utóbb meg kell szüntetni mindenhol az elkülönítést, és a minisztérium sem hivatkozhat az önkormányzatokra, szülőkre, mert ki lett mondva, hogy a jogellenes helyzet fenntartásáért a minisztérium a felelős egyedül.

Évtizedes pereskedés volt Kaposváron is a szegregált oktatás miatt

Bár a még működő 13 iskola közül egyik sem a dél-dunántúli régióban található, pár éve még egy biztosan szerepelt volna ott: a kaposvári Pécsi utcai iskola.

Ott a szegregáció fölszámolása miatt is jó tíz évig húzódott a per az alapítvány és előbb a kaposvári önkormányzat, majd az EMMI között. Mikor már a Pécsi Ítélőtábla szerint is meg kellett volna szüntetni a szgregált oktatást felmenő rendszerben, akkor hirtelen egy eléggé furcsa és kormányközelinek mondható alapítvány jelentkezett be, hogy művészeti oktatás mellett ők átvállalnák az iskola működtetését.

A Szita Károly vezette kaposvári önkormányzat erre rá is bólintott, több elsős diákot a szülők visszaírattak a Pécsi utcai intézménybe (mert előbb már máshová beíratták őket), végül a minisztérium állította le a hercehurcát. Végül a Kúria is megerősítette a korábbi, Pécsi Ítélőtábla által hozott, az újabb szegregált első osztályok indításának megtiltását célzó ítéletet.

A Kapos-T korábbi cikke szerint egyébként az érintett gyerekek, akiket végül nem a Pécsi utcai, hanem más intézményekbe írattak be, jól vették az első osztály kihívásait.