Védett madarak sokaságát menti meg az áramütéstől a Duna-Dráva Nemzeti Park

A középfeszültségű villanyvezetékek sokszor okozzák védett állatok, elsősorban nagyobb testű madarak sérülését, pusztulását. A Duna-Dráva Nemzeti Park (DDNP) most egy 3,5 kilométeres vezetéket tesz madárbiztosabbá, a területen fokozottan védett állatok is élnek.
 
 

Védett madarak sokaságát menti meg az áramütéstől a Duna-Dráva Nemzeti Park

A középfeszültségű villanyvezetékek sokszor okozzák védett állatok, elsősorban nagyobb testű madarak sérülését, pusztulását. A Duna-Dráva Nemzeti Park (DDNP) most egy 3,5 kilométeres vezetéket tesz madárbiztosabbá, a területen fokozottan védett állatok is élnek.
 
 
 
 

 
 

Védett madarak sokaságát menti meg az áramütéstől a Duna-Dráva Nemzeti Park

A középfeszültségű villanyvezetékek sokszor okozzák védett állatok, elsősorban nagyobb testű madarak sérülését, pusztulását. A Duna-Dráva Nemzeti Park (DDNP) most egy 3,5 kilométeres vezetéket tesz madárbiztosabbá, a területen fokozottan védett állatok is élnek.

A DDNP honlapján írt a fejlesztésről. A szakemberek szerint a madarak egyrészt a vezetéknek ütközve sérülhetnek, másrészt, és mint mondják, ez gyakoribb a középfeszültségű vezetékeken , az oszlopokra telepedve áramütést szenvedhetnek.

Bár a természetvédelmi szervek és az áramszolgáltatók már sok éve dolgoznak azon, hogy ezt a veszélyt csökkentsék, szigetelők kerültek fel az oszlopokra, illetve olyan fejszerkezetek, ahol a vezetékek elhelyezése csökkenti annak a lehetőségét, hogy a madarak áramütést szenvedjenek, van még mi javítani a madarak túlélési esélyein.

A Duna-Dráva Nemzeti Park Gemenci Tájegységében a töltéstől a Dunáig húzódik egy középfeszültségű vezeték, ami potenciális veszélyforrást jelentett a környéken költő védett madárfajok (rétisas, fekete gólya, barna kánya) egyedeire. Bár korábban már úgynevezett szigetelőpapucsok kerültek az oszlopokra, ez nem jelentette a legjobb megoldást.

A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság részese egy nemzetközi pályázatnak, ami a Duna és ártere, mint ökológiai folyosó megőrzésével foglalkozik. Ennek keretében nyílt lehetőség arra, hogy előteremtse az anyagi fedezetét a vezetékszakasz átépítésének. Ennek keretében a madarakra különösen veszélyes, síkban elhelyezett kereszttartókat cserélik ki olyan, háromszög elrendezésű tartókra, ahová a madarak kevésbé tudnak beülni és még a nagyobb testű madarak sem tudják a szárnyaikkal zárni az áramkört. Azokon az oszlopokon, például kapcsolók, trafók esetében, ahol ilyen átépítésre nincs műszaki lehetőség, a veszélyes vezetékeket burkolják, ezzel is csökkentve az áramütés veszélyét.

Ilyen volt:

Ilyen lett:

A projekt során az árteret átszelő 3,5 km hosszú vezetékszakaszon 44 oszlopot építenek át. A kivitelezőnek azt is figyelembe kell vennie, hogy a közelben egy rétisas pár is költ, ezért a munkavégzést két szakaszra kellet osztani. A fészek körüli védőzónán kívül már dolgozhatnak a szakemberek, viszont a 400 méteres védőzónában csak akkor vonulnak fel, ha a fiókák már elég nagyok ahhoz, hogy az ember ne zavarhassa meg őket.

 

 

 
 
Ha tetszett a cikk, kövesd a Pécsi STOP-ot a Facebookon is!
 

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

Ön szerint is egyre több a hülye sofőr? (lezárva)

 
  • 421   Határozottan, napról napra több

     
  • 14   Épphogy nem, egyre javul a közlekedés

     
  • 275   Mindig is ennyien voltak, csak eddig nem videózták nyakra-főre őket

     
  • 105   Soros