Ismét nincs Baranyában bányászati képzés
Bár 2014-ben még nagy garral fogadkoztak a kormánypárti politikusok, hogy Baranyában újraindulhat a bányászat, egy külszíni szénfejtés is újranyitottak, és a vájáriskolát is újraindították Komlón, a lelkesedés öt év alatt elfogyott. Baranyában ma már nincs bányászati oktatás.
Még 2017. decemberének elején, Borbála-naphoz közel cikkeztünk arról, hogy eléggé megcsappant a bányászati képzés iránt érdeklődők száma Baranya megyében, holott 2014-ben még nagy volt a lendület.
Hoppál Péter fideszes országgyűlési képviselő, tiszteletbeli bányász ugyanis ebben az évben Szent Borbála napján (aki a bányászok, tüzérek és még pár szakma védőszentje) nyitotta újra a vasasi szénkülfejtést, és addigra már Komlón is újraindult a vájárképzés, az induló osztályban 12 fővel. Hoppál az újranyitáskor arról beszélt, hogy "a komlói vájárképzés szeptemberi újraindítása is szervesen illeszkedik a bányászat fellendítésének munkálatába, amely Magyarország energetikai függetlenségének egyik biztosítéka."
Az első komlói vájár-évfolyam már 2016-ban is erősen megcsappant létszámmal - a 12 főből maradt 3 fő - működött, az iskola már akkor a felnőttképzésben elérhető bányaművelő és bányaművelő technikus képzésre fektette a hangsúlyt, mert a nappali tagozatos oktatásban csak az első bányász-évfolyam indult el, utána nem tudták feltölteni a létszámot.
Ráadásul a 2018/2019-es tanévre szóló szakmaszerkezeti kormányrendeletben az is megjelent, hogy Baranya megyében a bányaművelő és a bányaművelő technikus szakképzések a "Nem támogatott" sorba kerültek.
Az országban akkor támogatott formában a bányaművelő szak Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megyékben volt elérhető, Veszprém megyében pedig korlátozottan támogatott lett a képzés a besorolás szerint.
A bányaművelő technikus szakképzés Borsodban, Hevesben, Komárom-Esztergom, Pest és Veszprém megyékben korlátozottan támogatottként szerepelt a 2018/19-es tanévre vonatkozóan - írtuk akkori cikkünkben.
A Pécsi STOP a napokban megkereste az Innovációs és Technológiai Minisztériumot (a szakképzés alájuk tartozik), hogy ebben a tanévben hol lehet nappali munkarendben, és felnőtt oktatásban bányaművelő, vagy pedig bányaművelő technikus képzést végezni.
A minisztérium válasza szerint
"a 2018/2019. tanévben a békéscsabai és nagykanizsai szakképzési centrumokban indult fluidumkitermelő technikus, és az egri szakképzési centrumban bányaművelő nappali rendszerű képzés. Felnőttoktatás keretében a fluidumkitermelő technikusi képzések érhetőek el idén a békéscsabai és nagykanizsai szakképzési centrumokban."
Vagyis ebben a tanévben nem folyt bányászati jellegű képzés baranyai szakképzési centrumokban.
A minisztériumnál arra is rákérdeztünk, hogy továbbra is tervezi-e a kormány a szénbányák újranyitását az energiabiztonság megteremtése jegyében?
Tavaly nyáron látott napvilágot ugyanis egy olyan kormányrendelet, mely Palkovics László innovációs miniszternek feladatul adta, hogy meg kell vizsgálnia többek közt a hazai szénbányák újranyitásának lehetőségeit, de a geotermikus energia és a szénhidrogének kitermelését is át kell tekintenie. Mindezeket úgy, hogy azok kitermelése költséghatékony és környezetkímélő legyen. A szénbányák újranyitásának tárgyában a miniszter 2020. február 28-ig kapott időt a kormányrendelet értelmében.
Az ITM válasza szerint
"az Innovációs és Technológiai Minisztérium az energiaellátás biztonságának növelése érdekében vizsgálja a hazai szénbányák megnyitásának lehetőségét. A Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat már elkészítette a hazai szénvagyon hasznosítási lehetőségeinek előzetes vizsgálatát, és létrehozta Magyarország szénkataszterét, amely a hazai szénelőfordulások bányászati adottságait, minőségi és mennyiségi jellemzőit tartalmazza. A teljes vizsgálat befejezése 2020 tavaszára várható."
Nagy kérdés, hogy az esetleges szénbánya-újranyitásokhoz honnan lesz megfelelő képzettségű bányász az országban.