Anyák napi büntetések, kevés hely - a pécsi parkolásról fórumoztak

2019. március 1. 08:14 2019. márc. 1. 08:14

A pécsi parkolási helyzetről tartott fórumot a Mindenki Pécsért Mozgalom, a rendezvényen a BIOKOM ügyvezetője képviselte cégét. Az kiderült, idén nagyobb bevétellel számol a városüzemeltetési társaság, de az is kiderült, hogy eléggé hiányoznak a P+R parkolók és mélygarázsok az ideális helyzethez - a belvárosi iskolák környéki parkolás pedig sokaknak neuralgikus pont.

A pécsi parkolási helyzetről tartott fórumot február utolsó napján a megyeszékhelyen a Mellár Tamás országgyűlési képviselő által életre hívott Mindenki Pécsért Mozgalom, a rendezvényen a lakosság részéről kevesen vettek részt.

A fórumon Kiss Tibor, a BIOKOM ügyvezető-igazgatója, Tistyán László szociológus, Balogh Robert író-újságíró és Varga Péter volt ÖPE-képviselő, az önkormányzat lakhatási munkacsoportjának tagja szerepelt meghívott vendégként, a beszélgetést Ágoston Andrea moderálta. (Mellár Tamás betegség miatt nem tudott részt venni az eseményen, ez a fórum elején elhangzott.)

A beszélgetést rögtön egy problémafelvetéssel indította Ágoston Andrea, a Jókai utcai általános iskola körüli parkolási anomáliáról volt szó, illetve a büntetési szisztémáról. Ehhez egy férfi a közönségből hozzátette, hogy a belvárosi iskolák környékén is állandó problémát jelent a szülőknek járó 30 perces behajtási engedély, sokszor büntették már meg őket egy szülői értekezlet vagy más iskolai-óvodai esemény miatt. Az is kérdés volt, hogy hová folynak be a parkolási bevételek.

Kiss Tibor elmondta, a kérdéses helyen, a Móricz Zsigmond körtéren az oszlopokat lakossági jelzésre tették ki, mert sokan parkoltak oda és a zöld sáv kipusztult (ezt majd újraültetik). Az hiba volt, hogy erről nem volt tájékoztatás, ezért is fogadták negatívan az intézkedést, legközelebb jobban figyelnek. A védett zónákban a gyalogosokat helyezik előtérbe, ezért is csökkentik a forgalmat, az iskoláknál pedig ezért vannak a behajtási engedélyek a szülőknek. Nem céljük a büntetés - zárta a gondolatait az ügyvezető.

Tistyán László szerint minden intézkedésnek több oldala van. Ő sokáig élt a Testvérvárosok terén, amikor abban az iskolában volt szülői értekezlet, akkor a helyi lakók nem tudtak hová parkolni. Amikor parkolási problémákban gondolkodunk, akkor szükség van jó nagy empátiára, hiszen aki parkol, az valakinek elfoglalja valaki másnak a "területét" - fejtegette.

Pécsen 2016-ban 51 ezer gépjárművet tartottak számon egy újságcikk szerint, miközben Pécs mostani lakossága 147 ezer fő, vagyis 3 emberre jut egy autó - magyarázta Tistyán. A parkolási helyek minél nagyobbak - vagyis nyílt betonfelületek - annál nagyobb hőcsapdák, amelyek nyáron jobban felmelegednek, ezáltal a környező lakosoknak rosszabbá válnak az életkörülményei.

Kiss Tibor a parkolási helyzetről elmondta, Pécs településszerkezete (főképp a belvárosi és hegyoldali részek) sem segít sokat az egyre nagyobb fokú mobilitásnak (Kertvárosban és a Donátusban egy háztartásra 2,5 autó jut egy felmérés szerint), miközben főleg a belvárosban többszintű igényeket - turizmus; oktatási és egészségügyi intézmények; közintézmények - kell megoldani a szűkös parkolóhelyekkel.

Hozzátette, tervszinten létezik nagy P+R parkolók, meg az intermodális csomópont létrehozása is, de ezek még kiépülésre várnak. Az ügyvezető-igazgató szerint ugyanakkor az országos parkolási árakhoz képest nem magasabbak a pécsi díjzónák árai. Azt elismerte, hogy kevés a hely a mindenki által keresett intézményeknél, és nincs elegendő mélygarázs, ezeket meg kell építeni.

Parkolási ellenőrzések és anomáliák

Egy férfi a hallgatóságból elmondta, 1200 forintért vett jegyet az egyes zónába, majd a kettes, olcsóbb zónába kellett jönnie, viszont ott nem fogadták el a drágább zónában vásárolt jegyét, hiába volt rajta még parkolási idő. Ilyen helyzetben mit lehet tenni, át lehetne-e vinni a parkolási jogosultságot - fogalmazta meg a kérdést.

Kiss Tibor úgy válaszolt, jó a felvetés, de meg kell nézni, hogy mit mond erről az önkormányzati rendelet.

Egy hölgy a közönségből felvetette, szerinte másként kellene bírságolni azt, aki három órára vesz jegyet és az lejárt 20 perce, mint azt, aki egyáltalán nem vesz jegyet. Kiss Tibor egyik segítője erre azt válaszolta, hogy a pótdíjak mértékét egy országos hatókörű törvény szabályozza, ettől a BIOKOM nem tud eltérni, hiába érzik, hogy ez így nem jó. Kiss Tibor hozzátette, annyit tud ígérni, hogy jelezni fogják a megfelelő szervek felé a felvetést.

A BIOKOM ügyvezetője a parkolási bevételekre is kitért, mint elmondta, 2001-ben lett bevezetve a fizetős rendszer a megyeszékhelyen, azt egy magántársaság - Gámán Kft. - kezelte, amely csak a bevételek egy részét fizette a városnak a szerződésük szerint. Aztán a törvényi változás miatt önkormányzati cégek vihették a parkolást, a bevételek zárt rendszerben a céghez folynak be, az úttörvény szerint ezt városüzemeltetésre (útfenntartás, síkosságmentesítés, stb.) kell fordítani. Tulajdonképp az önkormányzat számláira folyik be a parkolási bevétel. Kiss hozzátette, mikor januárban az új automaták beindítása előtt ingyenes volt a parkolás mindenhol, akkor már a rendőrség is jelezte, hogy durva parkolási helyzetek alakultak ki a belvárosban.

Balogh Robert egy személyes élményét osztotta meg, amikor anyák napján a belvárosi oktatási intézmények környéken megszaporodtak az ellenőrök és végigbüntettek minden parkoló autót. Végül csak minimálösszeget kellett fizetniük a szülőknek, de ehhez a Siklósi úti BIOKOM-központig kellett mindenkinek mennie.

Egy férfi a közönségből hozzátette, ő is tapasztalta, hogy iskolai-óvodai ünnepségeknél tényleg mindig megnő az ellenőrök száma és folyamatos a büntetés. Kérdés: miért nem lehet a félórás behajtási engedélyt egy órára meghosszabbítani?

Kiss Tibor egy korábbi felvetésre válaszul elmondta, tavaly körülbelül 650 millió forint folyt be háromezer-valahányszáz parkolóhelyről, a bevételt zöldfelületek, útfelületek, járdák karbantartására és felújítására, síkosságmentesítésre fordítják. A parkolóőrökre is kitért, akik szerinte folyamatosan tréningeken vesznek részt, és a szabályok szerint járnak el.

Varga Péter hosszú felvezetéssel - amelyben az önkormányzatot és a BIOKOM-ot védte - azt javasolta a belvárosi szülői parkolási engedélyek kapcsán, hogy azok egy órásra hosszabbítását az önkormányzati képviselőknél kell jelezni. A volt ÖPE-képviselő azt elismerte, hogy ésszerű és jogos a felvetés az iskoláknál a szülőknek engedélyezett parkolási idő meghosszabbítása.

Ágoston Andrea moderátorként is arra volt kíváncsi, hogy pontosan mire mennek el a parkolási díjak. Azt is hozzátette, hogy az elhangzott ötletekből Mellár Tamás országgyűlési képviselőnek egy javaslatcsomagot állítanak össze.

Tistyán László egy korábbi javaslatra is reagálva mondta el, hogy nem feltétlenül az a megoldás a jó, ami csak az egyénnek jó, hanem ami win-win szituációt teremt, tehát hogy mindenki nyerjen valamit a megoldással. A szociológus szerint a parkolási bevételből befolyó 650 millió az a város költségvetése felől vizsgálva eléggé kicsi összeg.

Közösségi autómegosztás és más ötletek

A közönségből több javaslat is elhangzott: egy férfi szerint a városi rendelet úgy határoz, 6-8 parkolóhely után egy árnyat adó fát kell ültetni, ezt kellene szigorúbban venni, mert ezzel lehet javítani a levegőminőséget.

Egy másik férfi szerint egyfajta közösségi autómegosztás is működhetne, amelyben a szülők egymás közt felosztva vinnék a szomszédok gyerekeit is az iskolába. A legjobb megoldás az lenne - tette hozzá -, ha nem járna mindenki autóval, hanem közösségi közlekedést használna, vagy ilyen közösségi autómegosztást. A helyközi közlekedést is meg kellene reformálni, a pécsváradiaknak lehetne olyan busz, ami nem a pécsi buszállomásnál, hanem a vasútállomásnál végállomásozna, és az InterCity-járatokhoz lenne igazítva.

Egy hölgy azt javasolta, hogy mozgáskorlátozottak helyére parkolókat duplán kellene büntetni, az elektromos autók töltőállomásainak helyeit pedig jobban át kellett volna gondolni. A színház környékén sincs elég parkoló, azt a helyzetet is meg kellene oldani - tette hozzá.

Kiss Tibor szerint az elektromos autók töltésének ingyenességét is át kellene eleve gondolni, mert egy ekkora autó előállítása nagyobb ökológiai lábnyomot jelent, mint amennyit az autók utána "nyomnak". Az elektromos töltőhelyek kialakítása azonban az elektromos hálózat függvénye - tette hozzá. A közösségi autózás jó irány, a pécsváradi buszok problémájára az intermodális központok kialakítása lenne a jó megoldás (ahol helyi, helyközi és a vasúti közlekedés egy helyen találkozna) - magyarázta.

Az is elhangzott a közönség soraiból, hogy a bálicsi lekötőútra nem lett volna szükség, az Édesanyák útjának alján kellett volna ideiglenes balra kanyarodási tilalmat bevezetni, ez pénzkidobás volt. Kiss Tibor válaszul elmondta, lakossági nyomás volt a városon, a bálicsi lekötő pedig több évtizedes terv. Kitért egy korábbi kérdésre - köztisztaság - amely szerinte "neverending story", hiába küzdenek a galambok ellen befogással, hiába derítették fel, hogy honnan érkeznek, nem tudnak pontot tenni a végére. De ilyen a varjak kérdése is, amelyek védettek, a természetvédelmi hatóság irányelveit betartva kell eljárniuk az átköltöztetéskor.

Idén 770 milliós parkolási bevételt remél a BIOKOM

A fórumon kiderült, a BIOKOM tavaly 663 millió forintos bevételt szerzett a parkolási díjakból és pótdíjakból (Kiss Tibor hozzátette, hogy a költségek levonása után körülbelül 460 millió forint maradt a fentebb már ismertetett városüzemeltetési feladatokra), idénre viszont a bevételi terv 770 millió forint. Balogh Robert rá is kérdezett, hogy ez a növekmény a díjemelésből fog-e esetleg összejönni?

A BIOKOM ügyvezetője válaszul elmondta, a zónahatárok átrendezése is növeli a bevételeket, és a rendszámok parkolójegyre vitele is ezt a célt szolgálja, valamint a lakosságot is védi, mert így nem lehet a jegyekkel "kereskedni". Hozzátette, egyre kevesebb a panasz az új parkolóautomatákra és a bankkártyás fizetésre (a készpénzfizetés kiszorulóban van amúgy is), de kellett igazítani a rendszeren a bevezetése óta. Kiss Tibor arra is kitért, hogy az új rendszerrel be lehet majd vezetni egy pécsi kártyát is, ami kedvezménnyel járhat, erről még folynak a tárgyalások.

Pécs a pécsiektől Pécs

Zárásként Ágoston Andrea azt a kérdést tette fel a meghívottaknak, hogy miképp is látják Pécs jövőjét parkolási szempontból.

Balogh Robert úgy vélekedett, mivel Pécs lakosságszáma folyamatosan csökken, így már csak 20-25 évet kell kibírni, és megint lesz elegendő számú parkolóhely.

Kiss Tibor szerint ők igyekeznek a szűkös forrásokból jól gazdálkodni, de bizakodik benne, hogy a város sorsa jobbra fordul. Varga Péter is a folyamatos fejlődésben bízik - mondta el.

Tistyán László szerint a város mi vagyunk, Pécs nem az a téglahalom, az az x kilométernyi út, a pécsiek adják ki Pécset. Ugyanakkor szerinte a parkolási helyzettel is ugyanaz a probléma, mint a kutyaszar kérdésével: a mi kutyánk szarát a mi pénzünkből szedik fel, de a BIOKOM vezetőjét "cseszegetik" az emberek. A hozzáálláson kellene változtatni - vélekedett a szociológus -, nem egymás ellenségeinek kell lenni, hanem kooperálni kell, ettől válhatunk közösséggé. Pécs pedig olyan lesz, amilyenné a közösség teszi.