Atomerőművet is álmodtak már Bodához

A CIA hidegháborús értesülései szerint Bodától két kilométerre a szovjetek egy nukleáris erőművet akartak felhúzni, amelynek 1960-ban kellett volna elindulnia. Az amerikai központi hírszerző szervezet elég jól el volt látva információkkal a magyar uránbányászatról, bár lehet, hogy a bodai "létesítmény" csak dezinformáció volt a szovjetek és a magyarok részéről.
 
 

Atomerőművet is álmodtak már Bodához

A CIA hidegháborús értesülései szerint Bodától két kilométerre a szovjetek egy nukleáris erőművet akartak felhúzni, amelynek 1960-ban kellett volna elindulnia. Az amerikai központi hírszerző szervezet elég jól el volt látva információkkal a magyar uránbányászatról, bár lehet, hogy a bodai "létesítmény" csak dezinformáció volt a szovjetek és a magyarok részéről.
 
 
 
 

 
 

Atomerőművet is álmodtak már Bodához

A CIA hidegháborús értesülései szerint Bodától két kilométerre a szovjetek egy nukleáris erőművet akartak felhúzni, amelynek 1960-ban kellett volna elindulnia. Az amerikai központi hírszerző szervezet elég jól el volt látva információkkal a magyar uránbányászatról, bár lehet, hogy a bodai "létesítmény" csak dezinformáció volt a szovjetek és a magyarok részéről.

- Ki tud többet a Szovjetunióról?

- A CIA.

- hangzott a régi vicc, és hát nem is jártak azért olyan messze az igazságtól azok, akik ezt mesélték anno.

A Jogalappal blog szerzője, dr. Gyömbér Béla nemrég foglalkozott egy nagyobb lélegzetű bejegyzésben a magyarországi uránkutatással, illetve az erre gyakorolt szovjet befolyással. (A szovjetek ugyanis az 50-es években teljesen a befolyásuk alatt tartották a magyar kutatásokat és a kezdődő bányászatot: egy 25 évre szóló koncesszió szerint a kitermelt uránérc egyből a Szovjetunióba került további feldolgozásra. A szovjetek 1947-1950 között önállóan, a magyar fél bevonása nélkül is végeztek már uránkutatást például Ajka körzetében.)

A bejegyzésből több CIA-jelentés is fel van dolgozva, ezekből kitűnik, hogy az amerikai hírszerző szervezet elég jól el volt látva a Pécs környéki uránkutatásról és -bányászatról szóló információkkal (de az is ismert volt előttük, hogy Balatonfüred és Sopron, valamint Nagykovácsi körzetében is folytak kutatások).

Az egyik dokumentumban például leírták, hogy 1956 májusában indult el a tényleges munka a "bauxitbánya" néven futtatott uránbányászatnál, bár egy másik jelentés szerint már márciusban beindult a termelés. Ez azért furcsa - jegyzi meg a szerző - mert a hivatalos feljegyzések szerint csak 1957-ben indult el a kitermelés Pécs mellett. Az előkészítő munkálatokat azonban már 1955-ben elkezdték Kővágószőlősnél, a CIA másik anyaga szerint ebben 600 munkás és bányász vett részt.

Egy másik jelentésben név nélkül, de szó esik a majdani Uránvárosról is: a régi reptéren (ami a mostani Ybl Miklós utca és a Tüzér út között feküdt) 10 ezer embert befogadni képes lakásépítésbe kezdtek (a sors különös fintora, hogy az első házat végül 1956. október 23-án avatták fel).

Az 1957. július másodikai dokumentum szerint az a szóbeszéd járta, hogy az új, a szovjetektől érkező nukleáris erőművet Pécs mellett építhetik meg, és ez még a lapokban is szerepelt, és a pártmegbeszéléseken is szóba került. A jelentésben az is olvasható, hogy a nukleáris erőmű építkezése 1956 őszén megkezdődött két kilométerre délkeletre Bodától, a munkát szovjet mérnök (Stanislov a leírás szerint) felügyelte. A nukleáris létesítményhez szükséges magasfeszültségű kábeleket is '56 őszén húzták ki Pécsről a létesítmény építkezési területéhez közeli helyre, és tervben volt a Mecsekalja-Cserkút állomásról egy sínpár kiépítése is.

Egy sematikus térképvázlat is szerepel a az említett anyagban, az 1-es számmal jelölt objektum lett volna a nukleáris létesítmény, a 2a és a 2b a tervezett vasúti kapcsolatot mutatta, míg a 3-as számú objektum a rajzon a nagyfeszültségű áramvezetéket jelöli. A bányajellel ábrázolt részek az uránbányákat jelölik, amiket valamiért ebben a jelentésben tóriumbányák néven emlegetnek.

Mint átható, sok konkrétum erről a létesítményről nem derült ki, azt a szerző is megjegyzi, hogy a szovjet és magyar szervek élénken próbálták az uránbányászati tevékenységüket álcázni. Egy 1958. április végi CIA-jelentés arról számolt be, hogy a Pécs környéki uránlelőhelyeket fúrótornyokkal álcázták, ezzel próbálták elhitetni, hogy itt olajkutatás és -termelés folyik.

Aki többet szeretne megtudni a szovjet befolyás alatt indult hazai uránbányászatról, annak ajánljuk a teljes bejegyzés elolvasását:

Szovjet befolyásszerzés a magyar uránkészletek felett - JOGALAPPAL

A Vörös Hadsereg folyamatosan nyomult előre, 1944. karácsonyára bekerítette a fővárost, miközben a nyilas vezetőség folyamatosan a nyugati országrészbe tette át székhelyét. Szálasi Ferenc először Farkasgyepűn (Gyepű I.), majd Brennbergbányán, végül Kőszegen (Gyepű II.) helyezte el főhadiszállását. A Kőszegi-hegységben felépített Szálasi-bunker azóta is rendszeresen a közérdeklődés központjába kerül, miközben lassan az enyészeté lesz.

 

 

 
 
Ha tetszett a cikk, kövesd a Pécsi STOP-ot a Facebookon is!
 

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

Ön szerint is egyre több a hülye sofőr? (lezárva)

 
  • 421   Határozottan, napról napra több

     
  • 14   Épphogy nem, egyre javul a közlekedés

     
  • 275   Mindig is ennyien voltak, csak eddig nem videózták nyakra-főre őket

     
  • 105   Soros