Akik nem csak egy nap ünneplik a nőket

2019. március 8. 20:36 2019. márc. 8. 20:36

Az Emberség Erejével Alapítványnak négy egyetemista lány tervezett kampányt, amelyet a nőnapra húztak fel, de a célja az volt, hogy rávilágítson: a nemi diszkrimináció a mindennapjaink keserves része.

Balázs Andreától, Dévényi Lucától, Kátai Dalmától és az eredetileg pakisztáni, Dubajban élő, Pécsett pszichológiát tanuló Subas Amjadtól mindössze annyit kért Mester Zoltán, az alapítvány kommunikációs vezetője, hogy olyan pécsi, vagy Pécshez kötődő nőket keressenek fel, akik itt élnek köztünk, itt dolgoznak, és valamiért számukra és kortársaik számára példaképek lehetnek. Olyanokat, akik nem feltétlenül hajtanak végre hőstetteket, de tevékenységük, életük miatt megérdemlik a figyelmet – írja a Szabad Pécs.

„Észre se vesszük, hogy mennyire természetes, mennyire a mindennapok része a nemi diszkrimináció Magyarországon. Számos kutatás alátámasztja, hogy valóban létezik üvegplafon, tényleg kevesebb bér jár sok helyen ugyanazért a munkáért, ha nő végzi el és szinte magától értetődő egy sor megalázó élethelyzet. Ezek egyszerűen rossz szokások, meghaladott beidegződések, amiken kis odafigyeléssel változtatni lehet. Ezekről a dolgokról beszélni kell, tudatosítani a jelenségeket, a családban és az iskolákban egyaránt, hiszen ebben hatalmas felelőssége van az oktatásnak. Ezzel együtt lehet a társadalmat érintő törvényeket hozni, például a döntéshozatali szerveknél a nemi kvóták bevezetésével” - mondta a lapnak Mester Zoltán.

A Fierce Women of Pécs keretében nőnap előtt kiemelkedő, példamutató pécsi nőket mutattak be az alapítvány Facebook-oldalán. Most mi is bemutatjuk őket:

Dr. Glózer Rita

A PTE Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszékének adjunktusa. Doktori disszertációjában a civil társadalom fogalmának magyarországi történetét dolgozta fel. Jelenlegi kutatási témája a fiatal generációk médiahasználata mint az önkifejezés eszköze.

Hanzli Fanni

A pécsi zenei élet ismert alakja, a Lékkör és a Doggos énekese, a PTE műszaki karának hallgatója televíziós műsorkészítő szakon. A Doggossal a Kikeltető zenei tehetségkutatón döntősök voltak, ennek egyik eredménye, hogy fellépnek az idei Kolorádó Kfesztiválon.

Tóth Barbara

A 30y turnémenedzsere, de a Dope Calypso és az IDEGEN útját is egyengeti, nemrég pedig a Hangfoglaló Programba is becsatlakozott kommunikációs vezetőként. Egyetemi évei alatt is több helyen dolgozott: volt demonstrátor a kommunikáció tanszéken, HÖK-elnök a BTK-n. Évek óta szakmai koordinátor a Zenélő Egyetemnél.

Kékesi “Mandarin” Alexandra

Moderátor és szociális munka szakon végzett a PTE-n. Egyetemi évei alatt lapszerkesztő volt az UnivPécsnél, emellett több civil szervezetnél is önkénteskedett, de igazán az Élmény Tár Tanodaban (akkor még Menedék) talált önmagára. A TASZ romaügyi szakértője, a Közös Nevező mentora, dolgozik az Adománytaxi és az Uccu Alapítvány közös projektjében, az UccuOnWheelsben, és tevékenykedik a Tudás6alomnál is.

Aradi Fanni

Közösségszervező, négy éve A Város Mindenkié Pécs csoportjának munkatársaként, ma már vezetőjeként a lakásszegénységben és hajléktalanságban élők érdekvédelmével foglalkozik. Fanni életének már egészen fiatal kora óta meghatározó eleme az aktivizmus, legyen szó akár zöld mozgalmakról vagy éppen lokalitásról. Ha a legrosszabb sorú pécsieket fenyegeti veszély, őt biztosan ott találjuk.

Öhlmüller Eszter

A MarkCon Csoport ügyvezető igazgatója. Tanulmányait a PTE kommunikáció- és médiatudomány szakán végezte, s mindenképpen olyan munkaterületen szeretett volna elhelyezkedni, ahol kiemelt szerepe van a kommunikációnak. Pragmatikus embernek tartja magát, a céggel együtt a problémák megkeresésével és megoldásával haladnak előre a siker felé.

Dr. Bigazzi Sára

A PTE Pszichológiai Intézetének szociálpszichológusa. Bár évtizedek óta a diszkriminációval és csoportok közti hatalmi viszonyokkal foglalkozik, az ezzel szembeni állásfoglalást nem a nemek mentén tartja hitelesnek képviselni és felvállalni.

Biacsics Renáta „Renya”

Grafikus, a PTE Művészeti Karán végzett, s bár nem művész közegből származik, azért már gyermekkorának is meghatározó része volt a rajzolás. Renya Csató Csengével kezdte el a Szent Kávé Rajzszakkört, ami a rajzolgatással összekötött kávézás spontán szokása volt a Nappali Bárban. Ebből született meg a Renyagyár, ami már nem csak illusztrációkkal, hanem például falfestésekkel, pólódizájnnal is foglalkozik – hangsúlyosan társadalmi érzékenységgel és szociális üzenetekkel.

(Via SzabadPécs)