Keresztes: 19 milliárd hiányzik a pécsi víziközművek karbantartásához
A következő 15 évre szóló gördülő fejlesztési terv 19 milliárdos mínuszt mutat, a szám országosan 3000 milliárd forint, az ivóvizünk negyede elfolyik a rossz állapotú vezetékekből, a kormány pedig széttárja a kezét – mondja Keresztes László Lóránt.
Keresztes László Lóránt, az LMP társelnöke törvényjavaslatot nyújtott be annak érdekében, hogy a kormány vonja ki a közműadót a vízügyi ágazatból – erről a pécsi politikus beszélt lapunknak szerdán.
Az eredeti nevén ágazati különadó lényege, hogy köztulajdonban lévő vízvezetékek után a szintén köztulajdonban lévő cégeknek adót kell fizetnie. Ennek legfőbb hatása jelenleg, nyilván kiegészítve a rezsicsökkentéssel, hogy a szolgáltató végek többsége veszteséges.
| - Ez egy apró mentőöv lenne a szolgáltatóknak, éves szinten országosan 15-19 milliárd forint tehertől szabadulhatnának meg a vízszolgáltatók, illetve ennyit lehetne karbantartásra átcsoportosítani |
– mondta Keresztes Lóránt.
Minden vízellátásra kötelezett önkormányzatnak évente gördülő fejlesztési tervet kell készítenie, illetve frissítenie a meglévőt, tizenöt évre előre. Ennek a lényege az, hogy kiderüljön, 15 éves távlatban milyen karbantartási, pótlási munkák vannak a közműveken, ezekre mekkora forrás van és mennyi hiányzik.
- A Tettye Forrásház ellátási területén ebben a gördülő tervben a szükséges munkák elvégzéséhez jelenleg 19 milliárd forint hiányzik – mondta Keresztes. - Ezt évről évre lerendezi a közgyűlés azzal, hogy a cég majd pályázati forrásból fogja fedezni. Ami jól hangzik, de ilyen pályázati kiírás a kanyarban sincs.
Az LMP politikusa hozzátette azt is: országos szinten ugyanez a hiány 3000 milliárd forint, ami jól jelzi, hogy a legfontosabb közszolgáltatás, a víz és szennyvíz az összeomlás felé tart. - Palkovics miniszter képtelen választ adni a kérdéseimre, hogy mit kíván tenni a kormány, pedig az elmúlt hónapokban többször is feltettem, kedden pedig a kis mentőövet jelentő törvényjavaslatomat is leszavazták – így az LMP társelnöke.
Keresztes leszögezte: ez nem ellenzéki siránkozás, a szakma tesz közzé minden évben részletes jelentést. Ebből kiolvasható például az is, hogy országos szinten 25% a hálózati veszteség, azaz az ivóvizünk negyede elfolyik a rossz állapotú vezetékek miatt. Ahogy az is, hogy 20% alatt van a megfelelő minősítésű vízrendszerek aránya az országban, valamint hogy 2002 óta duplájára nőtt a meghibásodások száma.
Mint ismert, a Tettye Forrásház röviddel a választások előtt 8 milliárdos hitelt venne fel egy összesen 12 milliárdos korszerűsítésre. Hogy ez mennyiben csökkenti a 19 milliárdos fenti összeget, nem tudni, az viszont Keresztes Lóránt szerint egyértelmű, hogy a hitel tovább növeli a város adósságállományát, ami már jelenleg is 20 milliárd felett van, ha minden kötelezettséget ide számolunk.
Az LMP-s politikus szerint az egész országban nagy a baj. Vannak kiemelten rossz helyzetű városok, ilyen például Debrecen, de a megye jó részét lefedő, amúgy állami tulajdonú Baranya-Víz Zrt., mint mondta, pár éve már a sajtón keresztül próbált kormányzati mentőövet kérni.
