Meglepően őszinte előterjesztést találtunk a Dél-Dunántúl nem túl fényes helyzetéről
Meglepően őszinte előterjesztést találtunk a Dél-Dunántúl nem túl fényes helyzetéről
Igazán őszinte mondatokat lehet találni abban a májusi pécsi közgyűlésre készült előterjesztésben, amely a dél-dunántúli régió fejlesztéséről, és az ahhoz szükséges stratégiai megállapodásról szól.
Május 23-án tartja a soron következő közgyűlését a pécsi önkormányzat, a szeánszon többek közt a "Dél-dunántúli régió fejlesztéséért" stratégiai együttműködési megállapodás megkötéséről szóló dokumentumot is tárgyalni fogják a képviselők.
A hangzatos cím azt az elhatározást takarja, amely szerint itt lenne az ideje, hogy a nagyobb testületek közösen találják ki, hogyan is lehetne a régió - és benne Baranya - gazdaságát fejleszteni.
"A Dél-Dunántúli régió egy nehéz helyzetben lévő, jelentős belső különbségeket hordozó, ugyanakkor remek adottságokkal rendelkező térség. Itt vannak a legrégebbi és kifejezetten helyi gyökerei a regionális kooperációnak. A térséget jellemző tradíció, a felhalmozott tudás és alkotó kreativitás a páratlanul értékes, gazdag kultúra és a természeti környezet tisztelete, megtartó ereje nagy tartalék a jövő generációi számára"
- olvasható az előterjesztésben a nem annyira kendőzött helyzetjelentés.
A dokumentum szerint a Pécsi Tudományegyetem szakmai bázisán alapulna a stratégiai együttműködés, amely a Pécsi Tudományegyetem, Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Baranya Megyei Kormányhivatal, a Baranya Megyei Önkormányzat, a Pécsi Egyházmegye és a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara között köttetne meg.
Az előterjesztésben ki lett hangsúlyozva, hogy a megegyezés csak az együttműködésre korlátozódik, pénzügyi kötelezettségvállalás nincs benne. Az együttműködésnek az lenne a célja, hogy a térség erőforrásait oly módon hasznosítsák, hogy az közvetett vagy közvetlen hatással legyen a térség fejlődésére és az itt élő emberek életminőségét javítsa.
A dokumentumban több nagyobb fejlesztési irányt fogalmaztak meg, ezeket lehet látni az idézőjelek között:
Vagyis ezzel a ponttal elismerik, hogy jelen pillanatban a régió nagyfoglalkoztatók tekintetében nem áll jól. Emiatt pedig nem is nagyon része a magyar gazdasági erőtérnek a régió.
A kis- és középvállalkozások fejlesztése jó ötlet, csak ehhez például az kellene, hogy ne terheljék le őket a nagy adóterhekkel.
A Paks II. program helyett/mellett nem ártana a megújuló energiákra is minél nagyobb hangsúlyt fektetni.
Ehhez viszont nem árt, ha helyben van olyan munkáltató, aki olyan bért kínál a munkavállalónak, amivel itthon tudja tartani Nem közmunkásbérre kell gondolni.
Ezek lassan már szakállas tervek, az elhatározás sokszor megvolt a közúti fejlesztésekre, aztán valahogy mindig elsikkadtak. A mohácsi híd jó eséllyel 2023-ban lehet kész, az M6-os vége is a következő országgyűlési választásra érhet le a horvát határig. A vasútfejlesztés még messzebbinek látszik, mint ahogy a reptérre is ráférne egy hosszabbítás.
Utóbbi kettő is sokszor hangoztatott érv volt az elmúlt években, a kulturális városfejlesztés és a turizmus fejlesztése már az EKF óta fő célirány volt minden városvezetésnek.
Az irányok megfogalmazása tehát jó ötlet, ám a legtöbb célkitűzéssel megyei szinten már évek óta küzdöttek különféle szereplők. Hogy most több testület közösen próbál megyei és régiós szinten gondolkodni a gazdasági és egyéb fellendülésről, az már nagy előrelépést jelenthet, ám a régiós szintű cselekvési tervekbe idővel nem árt majd a somogyi és tolnai társszervezeteket is bevonni.
