Hatalmas olajmezőt találtak az Ormánságban

2019. június 11. 12:13 2019. jún. 11. 12:13

Viszonylagos csöndben az Ormánság nyugati részén az utóbbi hónapokban alaposan felpörgött az olajbányászat, mivel sikerült egy olyan mezőt kikutatni, ahonnan 30 éve nem látott mennyiségű kőolajat lehet kinyerni. Az érintett települések lakói a hamar tönkremenő utakról és a repedező házaktól félnek, de környezetvédelmi szempontból is vannak kifogások.

A G7.hu cikke szerint az elmúlt hónapokban az Ormánság nyugati részén 30 éve nem látott mennyiséget produkáló kőolajmezőt sikerült találnia egy amerikai-magyar vegyesvállalatnak, a Magyar Horizont Energia Kft. (angol rövidítéséből HHE Kft.). A cég a pettendi és istvándi olajmezőkön napi hatezer hordónyi olajat termelt ki februárban, ez a mennyiség azonban 11 ezer hordóig emelkedhet. A HHE Kft. mögött az amerikai magáncég Aspect Energy áll a 2000-es évek közepe óta, a HHE Kft-t 1998-ban alapította Ernyei Ilona - olvasható a cikkben.

Kétújfaluban és Istvándiban pár hónapja közmeghallgatásokat tartottak, Istvándiban a helyi lakosok már most arról panaszkodtak, hogy a nehézgépek tönkreteszik az utakat, és a házak repedeznek, valamint az ivóvíz is néha gázszagú, valamint a rákos megbetegedéstől is többen tartanak. Kétújfaluban egyoldalúbb volt a tájékoztatás, ott arról volt szó, hogy egy nagyobb gyűjtőhely fog felépülni a falu mellett.

Az ormánsági Texas

A lap szerint Pettend térségében 30, jellemzően két kilométeres mélységbe fúrt kutak mellett Istvándi és Kálmáncsa mellett megindított kutakból egy több tíz kilométeres vezeték fogja összegyűjteni a kitermelt kőolajat, a végpont a Kétújfalu melletti gyűjtőállomás lesz, ahol már adalékanyagokkal kezelik a nyersolajat. Onnan a termelvény egy másik vezetéken Szigetvárra megy, ahol egy tízállásos lefejtőállomást építenek ki, amelynek csatlakozása lesz a MÁV vágányhálózatához.

A G7 térképe az ormánsági olajkutakról és más tervezett létesítményekről a térségben:

A kétújfalui központi gyűjtőállomáshoz ezen kívül egy 40 kilométeres földgázvezetéket is kiépítenek, amely Drávapalkonya mellől szállítja a kitermelt földgázt. A főgyűjtőállomás vezetékének napi kapacitását egyébként a második lépcsőben napi 15 ezer hordó kőolajra tervezik szélesíteni.

Amerikai-magyar vegyesvállalat, svájci háttérszereplővel

A HHE Kft. 2015-ben a közeli, de már somogy megyei Lakócsánál is elnyert egy koncessziós területet, de a körzetben már jó ideje végeztek próbafúrásokat. Itt létrehozták a Lakócsa Koncessziós Kft-t, az, amely most a kitermelést hivatalosan folytatja. A cég a cikk szerint 2018-ban "15,6 milliárd forintnyi kőolajat adott el, amin 5,6 milliárd forint üzemi nyereséget ért el." A kitermelt kőolajat a korábban már említett Aspect Energy-hez sorolható amerikai-magyar TDE ITS Kft. értékesíti tovább a Moltrade-Mineralimpex cégnek. "Az egész projektet a jelek szerint egy nemzetközi energetikai cég, a svájci központú Mercuria SA finanszírozza, miután tavaly szeptember elején jelzálog került a HHE Group Kft, a Lakócsai Koncessziós Kft. és a TDE ITS Kft. eszközeire" - olvasható a cikkben.

A kőolajkitermelés miatt - amelynek gazdaságossága a világpiaci árak alakulásától fog függeni - Kétújfalu, Várad és Gyöngyösmellék iparűzési adóbevétele megnövekedett idén, de az egyéb bevételekben is növekedés figyelhető meg. Ugyanakkor a cikk szerint a Pettend és Istvándi határában álló olajkutak bevételeiből ezen önkormányzatok nem részesültek. Ráadásul az oljakiteremlés nem tudja megoldani a térség magas munkanélküliségét, hiszen jobbára magasan kvalifikált mérnökök foglalkoznak a kitermeléssel (nekik Szigetváron bérelnek lakást), a helyiek maximum az őrzési feladatokba tudnak bekapcsolódni.

Környezetvédelmi szempontból lesznek aggályos dolgok

A cikk szerint év végéig biztos nem fog elkészülni a Szigetvárig tartó zárt gyűjtővezeték, addig tartálykamionokkal szállítják a kitermelt és Kétújfaluban adalékokkal kezelt olajat - ez pedig az utak rongálása mellett környezeti terheléssel is jár. A vezetékek megépülése után azok esetleges sérülései miatt kőolajszármazékok kerülhetnek a talajba (bár a tervek szerint a vezetékek sérülés esetén azonnal leállnak).

A feldogozatlan földgázt jelenleg elégetik, ezzel viszont a HHE saját számításai szerint is nő a PM10 (szállópor) és a szén-monoxid terhelés mértéke a területen (de szerintük egészségügyi határértéken belül maradnak).

"A tervezett hosszú földgázvezeték súrolni fogja a Bükkhát természetvédelmi területet – 45 méter távolságban kanyarodik az erdő szélétől -, ami azért lehet bajos, mert a vezeték meghibásodása tűz- és robbanásveszéllyel járhat. De az ormánsági erdők több darabja is nagyon közel van a különböző vezetékek nyomvonalhoz, akárcsak a Szentegáti-erdő természetvédelmi terület. (...) Az egyik kút például – konkrétan a HHE-Kistamási-D-3 nevű – egy szép erdő, az Egresberek (“jó természetességű, idős gyertyános-tölgyes”) területén helyezkedik el. Ezt várhatóan kivágják, hogy odaférjen az olajkút. A kormányhivatal azonban nem problémázott ezen, nem rendeltek el környezeti hatásvizsgálatot sem, az előzetes eljárás keretében megadták az engedélyt" - olvasható a cikkben.

Forrás: Pécsi STOP/G7.hu