Köznevelési törvénymódosítás: már a demokrácia látszatát is lebontják
„Nagyobb anyagi megbecsülést kaphatnak az iskolaigazgatók” című közleménnyel promózta az EMMI a köznevelési törvény tervezett módosítását. Azt kifelejtették belőle, hogy végleg megnyomorítják a magántanulói státuszt, vagy hogy az igazgatói posztokra már bárkit bármilyen tantestületi tiltakozás nélkül ki lehet nevezni. Mondjuk amilyen ostor suhog az igazgatók háta mögött, ember legyen a talpán, aki elvállal majd ilyen posztot.
Parádés címmel kelleti magát a kormány közleménye arról, hogy benyújtotta a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosítását az Országgyűléshez.
Van benne minden szép és jó. Pár apróság azonban kimaradt, ezt már a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének kellett észrevennie.
Az, hogy kicsinálják a magántanulói státuszt, szerdán rendesen végigment a hazai demokratikus médiafölényen. Ám ezen túl is bőven van baj a tervezetben.
Nagy Erzsébet, a PDSZ pécsi ügyvivője rámutatott: a tervezet teljesen jogfosztottá teszi a tantestületeket a vezetők megbízásával kapcsolatban. A történet azzal kezdődött, hogy a nevelőtestületek egyetértési jogát (ami a gyakorlatban azt jelentette, hogy a nevelőtestület egyetértése nélkül nem lehetett igazgatói megbízást adni) 1991-ben megszüntette az Alkotmánybíróság. Ezután maradt a véleményezés. A mostani csilli-villi miniszteri közlemény arról elfelejtett szólni, hogy ezt teljesen kiirtanák, haveri vagy bármilyen alapon lehet már igazgatót kinevezni. Már annak sem lesz nyoma, hogy ezt a nevelőtestület és az alkalmazotti közösség teljes tiltakozása mellett tették meg. Nagy Erzsébet leszögezte: ezzel a demokráciának már a látszatát is eltüntetik.
Bár így akár Voldemort is lehet igazgató a Roxfortban, ha a Mágiaügyi Minisztériumban úgy döntenek, azért a leendő vezetők élete, bár a kollégák megvetésével papíron már nem kell foglalkozniuk, így sem lesz mesébe illő. Erről az alábbi kis paragrafus gondoskodik:
„(9a) Ha - az óvoda kivételével - állami szerv vagy felsőoktatási intézmény által fenntartott nevelési-oktatási intézményben olyan nevelési-oktatási vagy tájékoztató tevékenység folytatására kerül sor, amely a köznevelési jogszabályok súlyos megsértése révén a gyermek, tanuló Alaptörvényben foglalt jogainak megsértését eredményezheti, amennyiben e törvény szerinti más jogi eszköz
az oktatásért felelős miniszter, az intézményvezető megbízását vagy ahhoz adott egyetértését mérlegelési jogkörében a tevékenységről való tudomásszerzést követő egy éven belül visszavonhatja.”
Magyarul: ha a direktor szándékosan vagy figyelmetlenségből mondjuk valamilyen sorosista, libsibolsi, jogvédő, oda nem illő, azaz nem NER-kompatibilis civil rendezvénynek ad helyet az iskolában, utána 364 éjszakán keresztül forgolódhat verejtékezve az ágyában, mert a 365. napon még simán kirúghatják érte. Magyarul egy jó, hosszú gumiostor csattog majd az igazgatók háta mögött, akik nyilván rettegve hoznak meg majd minden ilyen döntést. Hiszen a kis gumiszabályka igen nagyvonalúan fogalmaz a tekintetben, hogy a miniszter szerint mi eredményezheTI a fenti törvények megsértését.
Amúgy a javaslat készítői biztosra mennek: nem törvény, hanem kormányrendelet szabályozná az intézményvezetői megbízás egyes feltételeit, így azok a Parlament kiiktatásával könnyen és gyorsan testre szabhatók.
Nagy Erzsébet szerint a tervezett módosítás alapos beismerése a tanárhiánynak is, heti 10 helyett 14 órában lehet megbízási szerződéssel óraadót foglalkoztatni. Nagy szerint így a tanárhiányt rabszolgamunkával oldják meg. A megbízási szerződésesek nem a nevelőtestület tagja, nincsenek jogaik, de nem is lehet plusz feladatokba bevonni őket. Utóbbiak azokra maradnak, akik még tagjai a testületnek, még nagyobb terhet róva rájuk.
