14 év Fidesz-kormányzás eredménye: nálunk a leglassúbb a felzárkózás az EU-ban
Az Eurostat gyorsbecslése sajnos hűen tükrözi a valós helyzetet, azt, hogy hova jutott, mire képes a magyar gazdaság 14 év fideszes kormányzás után. Így kommentálta a Hírklikknek Katona Tamás közgazdász azt a jelentést, amelyből ismét kiviláglott a magyar gazdaság viszonylagos lecsúszása az Európai Unión belül. A vásárlóerő-paritáson számított GDP nálunk az EU átlagának a 76 százalékát éri el – ezzel immár Románia is lehagyott minket, s csak három országban rosszabb a helyzet, mint nálunk. A Fidesz-kormány 2010-es színrelépése előtti utolsó teljes évben még hét tagállamnál álltunk jobban. Ha azonban azt nézzük, hogy ez idő alatt melyik ország mennyit fejlődött, akkor az utolsók vagyunk a sorban. Katona Tamás szerint gyökeres változtatás nélkül a negatív trend folytatódni fog.
A héten tette közzé az Európai Unió Statisztikai Hivatala, az Eurostat a vásárlóerő-paritáson számolt egy főre jutó GDP 2023-as számait. A mutató azt jelzi, hogy az adott ország az uniós átlag hány százalékán áll az adott évben. Az Eurostat közleményéből megtudhatjuk, hogy az uniós átlaghoz mért mutató Magyarországon 76 százalék, ami arra elegendő, hogy – még legalábbis – megelőzzük a sor végén kullogó Bulgáriát (64 százalék), Görögországot (67 százalék), valamint Lettországot (71 százalék). Rossz hír magyar szempontból az is, hogy Horvátország (76 százalék) beért minket, az pedig még inkább mellbevágó, hogy Románia pedig már ránk ver a maga 78 százalékával.
Forrás: Eurostat
Elvben a 73 százalékos Szlovákiát is magunk mögött tudhatjuk még, de mint a portálunknak nyilatkozó Katona Tamás is felhívta a figyelmet, ez a módszertannak köszönhető, tart a felülvizsgálat, s várhatóan jövőre, de legkésőbb 2026-ra meglesz a tényleges eredmény, ami azt tükrözi, hogy valójában jobban állnak nálunk.
Az önmagában is igen szomorú, hogy az EU-ban a valós állapot szerint csak három országénál jobb a helyzet, ám a pirula ennél sokkal keserűbb, ha a fejlődést vizsgáljuk meg időben. Ehhez 2009-et vettük összehasonlítási alapnak, abból kiindulva, hogy az volt az utolsó teljes év azelőtt, hogy Orbán Viktor és csapata 2010-ben átvette kormányrudat, s a kétharmaddal azóta is gyakorlatilag minden területen azt csinálnak, amit akarnak. Nos, ahogy az alábbi grafikon mutatja, akkor még hét országot megelőzve az EU középmezőnyében helyezkedtünk el, bár tény, hogy annak az alsó fertályán.
Forrás: KSH
Egy egyszerű számítás pedig egyértelmű – és drámai – képet mutat: a 2009-es utolsó nyolc tagország közül nálunk a leggyengébb a felzárkózás az EU átlagához. A litvánok és a románok csaknem háromszor olyan ütemben fejlődtek, mint mi, de még a később csatlakozott Horvátország is lehagyott minket. Ezért pedig – akárhogyan is csűrik-csavarják – a Magyarországot 14 éve kétharmaddal irányító, teljhatalommal rendelkező Orbán Viktor és csapata tehető felelőssé.
Ennyire drámai lenne a helyzet Magyarországon? – kérdeztük Katona Tamástól, aki egyetértve a kérdésben foglalt állítással hozzáfűzte, hogy sajnos ez hűen tükrözi a valóságos helyzetet. Majd elkezdte címszavakban sorolni a Fidesz gazdaságpolitikájának kvázi bűneit: dilettantizmus, unortodoxia, előzünk a kanyarban-szlogen – mondott néhány példát arra, mi minden járul hozzá a magyar gazdaság alakításához, annak kudarcához. Meg persze az is, hogy az Orbán-kormány mindenáron a munkaalapú társadalmat hajtja, („ami végül is segédmunka-alapú társadalom”), miközben a fejlett országokban a tudásalapút preferálják – folytatta. Szerepet játszik továbbá az is, hogy a kormány olyan gazdaságpolitikát folytat, amelyben az számít csupán, hogy minél több külföldi működő tőke jöjjön be az országba, miközben a hozzáadott értékkel már nem törődnek. Látható azonban, hogy az így létrejövő beruházások egyre kevesebb hozzáadott értékkel járulnak hozzá a magyar gazdasághoz. Korábban összeszerelő üzemek, most meg akkumulátorgyárak épülnek – mutatott rá példaként, megjegyezve, hogy már az ipar is egyre gyengébben muzsikál.
Katona további elkeserítő mutatókat is kiemelt. Például azt, hogy miközben az egész Európai Unióban a 35 év alattiak körében nő a diplomások aránya, addig nálunk csökken. Vagy, hogy egyedül csak nálunk nő a korai iskolaelhagyók aránya, s hogy már csak a középosztálybeli családok tudják bejuttatni a gyermekeiket egy-egy gimnáziumba, egészen egyszerűen megszűnt a társadalmi mobilitás.
Mindezek hatása is benne van az Eurostat által most kiadott adatsorban, ami azonban nem lehet meglepetés, hiszen évek óta jól látszik a trend. Például abban is, hogy az egy főre jutó fogyasztás mutatójában az uniós tagországok közül ma már csak Bulgáriát előzzük meg, de a jelek szerint azt is már csak rövid ideig. Ráadásul a trendek és a fenti tényezők alapján látható, hogy tovább leszakadás várható – prognosztizálta Katona Tamás.
Mennyi idő kellene ennek megfordításához? – kérdeztük. A szakértő úgy látja, hogy ha egy normális gazdaságpolitikára váltanának, akkor a korrekció már öt éven belül érzékelhető változásokat hozna. Ugyanakkor sajnos legalább 15 évre lenne szükség ahhoz, hogy megváltozzon egy sor, az országot lejtmenetbe vivő dolog – tette hozzá. Ide sorolta azt, hogy az oktatás (amelyre GDP-arányosan fele annyit költünk, mint az uniós átlag) és más tényezők miatt kivándorolnak a magas képzettségű fiatalok, akiket csak részben lehetne visszacsábítani; vagy hogy nálunk hat évvel alacsonyabb az átlagéletkor, mint az EU egészében. Ám hogy mindezekben bármi pozitív változást elérjünk, ahhoz gyökeres fordulat kellene – szögezte le Katona Tamás.
