Több forrás juthat a Balaton egységes fejlesztésére a kormány szerint
Nagyon reménykednek a Balaton körül, hogy a tavaly év végén belengetett - majd idén nyáron visszavont - több mint 300 milliárdos fejlesztési csomag megérkezik. Ígéretek vannak, méghozzá egy nagyobb keretre, amire már most elindult a tervezgetés. Többek közt közös - vasút, busz, hajó - bérletrendszeren is gondolkodnak a Balaton körül.
Ülésezett a Balatoni Fejlesztési Tanács október 7-én Balatonfüreden, az összetartáson pedig a Miniszterelnökség részéről is volt résztvevő.
Tóth Tamás, a Miniszterelnökség főosztályvezetője az ülésen arról beszélt, hogy nem 312 milliárd, hanem ennél több forrás juthat a balatoni térség fejlesztésére. Az ülésen elhangzott, a "balatoni fejlesztési keret eredeti 280 milliárd forintos uniós finanszírozási része a jelen állás szerint akár jelentősen, mintegy húsz százalékkal is nőhet és több lesz a mellé rendelt, korábban 20-24 milliárdnyira taksált hazai forrás is” - olvasható a sonline.hu cikkében.
Mint ismert, a térségnek tavaly novemberben a kormány 312 milliárdos - javarészt uniós forrásból álló - keretcsomagot indítványozott komplex fejlesztésekre, majd ezt idén júliusban visszavonták. A csomagban több közlekedési fejlesztés, mint például az évtizedek óta vágyott második balatoni komp beindítása is benne volt. Csúszik a második balatoni komp beindítása - nemzetgazdaságilag is jó lenne |
"A Balatoni Kiemelt Üdülőkörzet (BKÜ) 180 települése közül 120 pályázott eddig összesen 926 projektötlettel (fele közlekedési fejlesztés), összesen 290 milliárd forintra rúgó igénnyel. Siófokról 81, Balatonfüredről 65, Keszthelyről 43 pályázat érkezett" - olvasható a cikkben.
A lap szerint a vízügyi rendezésre is sok forrás kellene: leginkább a tartósan magas vízállás kérdése a fontos.
"Somlyódi Balázs, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője megjegyezte: már a 110-es maximum vízszinthez sem igazították hozzá a partvédőműveket és nem történt meg a partközeli területek feltöltése, így most, hogy a 120-as vízállás hatásait vizsgálják, már elengedhetetlen a beavatkozás. – Mire lesz rá pénz, addigra azt is tudni fogjuk, hol milyen mértékben kell emelni a védművet, hogyan oldjuk meg a vízelvezetést és a feltöltést – utalt a már zajló vizsgálatokra a főigazgató."
A tartósan magas vízszint a tó partján futó vasútvonal működését is befolyásolhatja, erre is felhívták a figyelmet az ülés résztvevői.
Egyikük, Szalóki Flórián (a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára) elmondta, "próbálják elfogadtatni a balatoni vasútfejlesztést az uniós döntéshozókkal (például hogy miért lenne égetően szükség az északi parti villamosításra), azzal az érvvel, hogy a vasút jelentené a régiós közlekedés gerincét, arra fűződne föl a többi (...).
A második komp uniós támogatására sincsen másként esély a helyettes államtitkár szerint, csak ha egy egységes közszolgáltatás részeként tekintünk rá. – Vagyis ha váltok egy bérletet, akkor azzal hajóra, kompra, buszra, vonatra is szállhatok a régióban – magyarázta. – Ehhez azonban közszolgáltatásként kell tekinteni a kompra, nem turisztikai attrakcióként, utóbbi esetben ugyanis tiltott állami támogatás lehet.
Bóka István BFT-elnök megjegyezte: ha bővülnek a balatoni kerethez rendelt hazai források, azok révén nyílhat lehetőség a második komp megvalósítására." - olvasható a sonline.hu írásában.
A cikk szerint a helyettes államtitkár arról is beszámolt az ülésen, hogy a dél-balatoni vasútvonal fejlesztésének második szakaszánál (a beruházás tavasz óta folyik) is történtek korrekciók. A Szántód-Balatonszentgyörgy közti szakasz becsült költségét nettó 91 milliárdról 70-re, míg a Kaposvár-Fonyód szakaszét nettó 19 milliárdról tízmilliárdra csökkentették.
