Kistelepülések = állandó orvoshiány

"Ha Baranyában minden háziorvos, aki nyugdíj mellett dolgozik, holnap abbahagyná a munkát, összedőlne az egész ellátási rendszer" - fogalmazta meg egy baranyai kistelepülés nyugdíj mellett praktizáló háziorvosa a Magyar Narancsnak.

A lap a szigetvári járásba tartozó Ibafáról közölt riportot (meg a szintén a járásba tartozó Nemeskéről), ahol már 14 éve betöltetlen a háziorvosi praxis. Hiába újította fel az ibafai önkormányzat a rendelőt, adná ingyen a praxist, biztosítanának másik településen szolgálati lakást, nincs, aki leköltözzön a 240 lelkes faluba és annak körzetébe (Ibafán kívül még három település tartozik ide, összesen 700-750 ellátandó személlyel) háziorvosnak.

Évek óta egyre kevesebben választják a háziorvosi szakmát, amely így elöregedőben van, erre utalt az a baranyai, amúgy 1975 óta egy kistelepülésen (ma már nyugdíj mellett) praktizáló orvos, akinek a szavait idézte a lap. A fiatalokat jobban csábítja a külföldi munkalehetőség, és azzal járó, a magyar orvosi fizetéssel összeviszonyítva akár hatszoros bérezés is. A szakma pedig szépen elöregedik közben.

Baranyában az Országos Egészségügyi Pénztár tavalyi adatai szerint a 287 háziorvosi körzetből 2 százalék számít tartósan betöltetlen státuszúnak - azaz legalább hat hónapja nincs ott kinevezett háziorvos. Az ilyen körzetekben az ellátást leginkább a szomszédos körzetek háziorvosai látják el helyettesítéssel. Tavaly egyébként az országban 281 ilyen körzet volt, jellemzően az aprófalvas területeken.

Alacsony lélekszám = alacsony bevétel

"A háziorvosok havi bevétele több tételből áll, egy fix díjból és az úgynevezett kártyapénzből. (...) Utóbbit az után kapja a háziorvos, ahány fő tartozik a körzetéhez. Nehéz pontos összeget mondani, mert például az idősek és a gyerekek után több pénz jár, és lehet vállalni pluszfeladatokat is" - olvasható a cikkben.

A háziorvosoknak ugyanakkor a havi állandó állami utalásból kell megoldaniuk a praxisukból fakadó költségeket: a saját és az asszisztensek bérét, a rendelő rezsijét, a gyógyszereket, a műszereket, és még a helyettesítést is. Vidéken viszont a kistelepüléseken a lakosságszám folyamatos csökkenése miatt a normatíva is állandó csökkenésben van, ráadásul a kistelepüléseken egy állandó orvos nem tud csak hivatali idejében rendelni, gyakorlatilag 0-24 órás a szolgálat.

"Az OEP honlapján található tájékoztató szerint egy háziorvosi szolgálatra jutó átlagos havi teljesítményarányos díjazás összege 600 és 750 ezer forint között mozog. Tavaly óta a területi ellátási kötelezettséggel (tek) rendelkező háziorvosi szolgálatokat működtető szolgáltatók havonta 130 000 forint rezsitámogatásra is jogosultak praxisonként. Az OEP kalkulációja szerint egy háziorvosi szolgálat átlagos havi bevétele (OEP-finanszírozása) mindennel együtt nagyjából 1,2 millió forint. Ebből kell kigazdálkodni az orvos, az asszisztensek fizetését és járulékait, a rezsiköltségeket, a műszereket, a gyógyszereket és a helyettesítést is" - olvasható a Magyar Narancs cikkében.

Aki tartósan betöltetlen körzetben vállal praxist, azoknak az egy-két éve meghirdetett különféle állami pályázatokon még összejöhet többmilliós támogatás, ám van feltétele is a dolognak: legalább négy évig a körzetben kell maradni.

Emellett van lélekszámhatár is (a körzet lakosságszámának felnőtt- és vegyes körzet esetén ezer, míg gyermekorvosi körzet esetén 500 főt el kell érnie), amellyel pont a kistelepülések és az aprófalvas települések esnek ki a betöltetlen praxisok állami támogatásából.