Hol nem jár az országot körbehaknizó Seuso-kincs?

Segítünk kicsit: a nagy múltú település volt Európa kulturális fővárosa, a Kultúra Városaként aposztrofálta magát, amúgy gazdag kora kereszténységkori leletei vannak és most egy kicsit a csőd szélén csárdásozik.
 
 

Hol nem jár az országot körbehaknizó Seuso-kincs?

Segítünk kicsit: a nagy múltú település volt Európa kulturális fővárosa, a Kultúra Városaként aposztrofálta magát, amúgy gazdag kora kereszténységkori leletei vannak és most egy kicsit a csőd szélén csárdásozik.
 
 

Hol nem jár az országot körbehaknizó Seuso-kincs?

Segítünk kicsit: a nagy múltú település volt Európa kulturális fővárosa, a Kultúra Városaként aposztrofálta magát, amúgy gazdag kora kereszténységkori leletei vannak és most egy kicsit a csőd szélén csárdásozik.

Az RTL riportere szúrta ki a Magyar Közlönyben hétfőn megjelent határozatot, miszerint a Seuso-kincs, amely „az egykori Pannonia provincia területén fellelt, az egyetemes antik kultúra egyik legnagyobb értékű lelete” magyarországi bemutatására Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Nyíregyháza, Székesfehérvár és Zalaegerszeg megyei jogú városokban vándorkiállítást szerveznek.

300 millió forintból utaztatják körbe az országban a Seuso kincseket - ez derült ki egy kormányhatározatból. A páratlan értékű kincsekből hamarosan hat megyei jogú városban szerveznek vándorkiállítást - a kormány szerint azért, hogy minél többen láthassák. Az LMP szerint a kiállítás valójában a kormány drága kampányának része – így az RTL.

A Seuso-kincs a 350 és 450 közötti Római Birodalom Pannonia Valeria nevű dunamelléki provinciájából származó díszes ezüst lakomakészlet (kancsók, tálak, kézmosókészlet, illatszeres doboz) összefoglaló neve. A gondosan elrejtett, páratlan történeti információkat is hordozó régészeti lelet az 1970-es évek közepén került elő a Balatonhoz közeli Polgárdi környékéről.

A kincslelet nevét a tálalókészlet egyik darabjának, egy aranyozott ezüsttál latin nyelvű verses feliratában megnevezett tulajdonosáról, Seusóról kapta, aki egy gazdag hadúr, tartományi főtisztviselő volt. A leletet valószínűleg 1976-ban titokban találta meg Sümegh József, akinek 1980-as rejtélyes halála után az ezüsttárgyaknak nyoma veszett.

Bécs és London után 1990-ben New Yorkban tűnt fel a kincs, ezután hosszú pereskedés következett a leletek eredetének bizonyítására. Mivel a tárgyak tulajdonjoga így bizonytalanná vált, a kincset nem lehetett eladni, illetve megvenni. 2014-ben a magyar állam 15 millió eurót (kb. 4,5 milliárd forintot), majd 2017-ben 8,6 milliárd forint kompenzációs díjat fizetett a kincsek őrzési jogáért, ezzel a Seuso-kincs összes ismert darabja Magyarországra került - írta a Wikipedia.

És hogy melyik magyar nagyvárosban nem áll meg a Seuso-vonat egy röpke átszállás erejéig sem? Hát természetesen a kulturális életére roppant büszke Pécsen. Csúnyán megbünteti a kormány a pikszisből kiesett fideszes városvezetést, az már biztos.

 

 
Ha tetszett a cikk, kövesd a Pécsi STOP-ot a Facebookon is!
 
 

Hirdetés

 

Hirdetés

 
 
 

Most

Hőmérséklet
8.6 °C

Szerda

Hőmérséklet
4 - 13 °C

Csütörtök

Hőmérséklet
4 - 14 °C

Péntek

Hőmérséklet
4 - 12 °C

Szombat

Hőmérséklet
4 - 12 °C
 

Ön szerint is egyre több a hülye sofőr?

 
  • Határozottan, napról napra több 
  • Épphogy nem, egyre javul a közlekedés 
  • Mindig is ennyien voltak, csak eddig nem videózták nyakra-főre őket 
  • Soros